Útvonal: Vékény – Eperfás út – Volt Bakbűzpuszta – Izmény-Györei-vízfolyás – 1927-es kőkereszt – Hegyhátmaróc – Tölgyfás út – 1817-es kereszt – Köblény.
Táv: 13 km.
Odaút:
6.45 Pécs (indulás)
7.40 Komló (átszállás)
8.08 Vékény (érkezés)
Hazatérés:
14.01 Köblény (indulás)
14.40 Komló (átszállás)
15.18 Pécs (érkezés)
Hegyháti túrámat már régóta terveztem. A kora őszi túrákat szeretem legjobban a táj hangulata miatt. Ilyenkor nincs már 40 fok, most kb. 26-27 fok lehetett, a szellő pedig kellemesen lengedezett. A fákról még csak egy-egy levél hullott… Csodálni-való a táj. Baranya vármegye majd minden falujában jártam már, de Köblényben még sosem, pedig a szomszédos Szalatnakon már többször is. Tudtam, hogy egy hajdani sváb falu, hát gondoltam, lehetnek még ott értékek (templom, keresztek, szentek szobrai). Hegyhátmarócon sem jártam még gyalogosan, csak nemrég egy betérő buszról láttam, hogy itt is van felfedeznivaló, és ráadásul szintén német eredetű település.
Ami érdekesség adódott a túrán: megtaláltam a túrán a Dombóvár – Bátaszék vasútvonal mentén a régi őrház romjait. Az eperfákkal szegélyezett út mentén galagonyát is szedtem. Az Izmény-Györei vízfolyás közelében egy 1927-ben állított kőkeresztetre bukkantam. Már majdnem elmentem mellette, de valami (vagy valaki) hirtelen balra rántotta a tekintetemet, hogy vegyem észre. Két gesztenyefa tövében áll, szinte még ép, bár már régóta gondozatlan. Felirata is jobbára olvasható. A rálógó ágaktól megszabadítottam, majd folytattam utamat.
Hegyhátmarócon érdekesek a régi sváb házak, melyek többnyire gondozottak és szépek. Az Úrnapi körmeneti kápolnákból 3 még megvan, a negyedikről nem tudnak. A templomhoz érve a látottak és hallottak viszont elszomorítottak. Tényállás: a templom rossz, a jelentések szerint „életveszélyes” állapotban volt 2022-ig/ben. Az egyházmegye 15 milliót nyert a felújtásra. A templom kívülről csak vakolathibákkal rendelkezett, a régi cserepek már korábban át lettek rakva, ott nagy baj nem lehetett. Na már most ebből a pénzből, a jó állapotú régi cserepeket levették, újakat vettek. Ez még nem lenne baj. A pénz második részét viszont arra költötték, hogy lebontották a templom felét, azaz 50%-át, a szentélyét, a hajó nyugati felét, és még a két oldalsekrestyét is. Ezzel a templom jelentősen lerövidült, és „hátul” a lebontott résznél felfalazták egy új fallal. Két padsort is kidobtak, mivel a csökkentett méretű templomban már nem fért el. Érthetetlen, hogy napjainkban, amikor minden technika rendelkezésre áll repedt falak megóvására, akkor így kell eljárni. Lebontjuk, ami rossz, aztán felhúzunk egy hátsó falat és kész a templomfelújítás… A két sekrestye is menthető lett volna… Most majd a takarítószereket, porszívót és kellékeket tárolhatják szem előtt a templomhajóban. Gyanítom, hogy amennyiből a cserepezés, bontás és törmelék elszállítás került, egy falvarrásos, vonórudas megerősítés is kijött volna, s akkor ma is állna a templom eredeti állapotában. Jelen módszerrel a templom egy kis kápolnává fejlődött vissza. (Ja tudom, ez csak „módváltás” a Magyar Kormány támogatásával. A támogató neve szerepel is a kerítésre függesztve.)
A Pécsi Egyházmegye oldalán ez szerepel, de a szöveget is bemásolom, ha esetleg idővel eltűnne:
https://pecsiegyhazmegye.hu/12-egyhazmegye/5780-a-hegyhatmaroci-romai-katolikus-templom-felujitasa
A 2022-ben megkezdett felújítás során a templomhajó részlegesen visszabontásra került, a hozzá kapcsolódó oldalépítményekkel együtt. A keleti apszis helyett egy új lezáró falazat épült, valamint a belső padsorokból két egység eltávolításra került a templomhajó rövidülése miatt. A tetőfedés elbontásra került, a tetőszerkezet átalakítását követően a már kisebb tetőfelületen új cserépfedés készült, valamint új attika lefedések, eresz és lefolyó csatornák készültek. A megvalósított beruházással a templom életveszélyes állapota helyreállításra került és bezárása megszüntethető lett, így a helyi keresztény közösség számára értékes épület újra megnyithatja kapuit a hívek előtt. A projekt megvalósításának legfőbb célja az épített örökség megőrzése volt az utókor részére. (Már bocsánat, de az éptett örökség, hogyan került megőrzésre, ha azt félig lebontották???)
A projekt címe: „A Hegyhátmaróci Római Katolikus Templom felújítása”
A projekt azonosítószáma: EEÖR-KP-1-2021/1-001050
A szerződött támogatás összege: 15.000.000.- Ft
Köszönjük a támogatást!
Még jó, hogy 2022-ben egy drónvideó készült a maróci templomról eredeti állapotában, mely itt látható, de ma már így nem látható:
https://www.youtube.com/watch?v=TnDa_bLHom8
Egy 1994-es mise itt látható:
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=bi6MOyo7Ux8
A felvétel érdekessége, hogy akkor még azért voltak hívek, és gyerekek is. Ma már tényleg elegendő lesz ez a kis kápolna… A pap prédikációja is nagyon szép, jó hallgatni, kár, hogy ma már többségében nem ilyen lelkületűek a plébánosok, sem a prédikáció. Ő még a „régi iskolát” járta. Persze kivétel most is akad, de inkább csak az idősebbek terén.
A Tölgyfás út mentén értem be Köblénybe. A falu végén egy 1817-ben állított kereszt utódja fogadott, igen szépen rendezett környezetben. Ez a kis sváb falu az összes keresztjét felújította az elmúlt időszakban. Nagyon szép rendezett kis falu, persze üres, vagy romos házak itt is vannak. A Kossuth utcában egy bővizű forrás is csordogál, mely a helyiek és a település honlapja szerint jelen formájában 2022-ben épült. Ez az ősi forrás a névadója a településnek. Nevének eredete a magyar köböl kifejezésből származik, amely a kutak, források gödrének kibélelésére szolgáló, belül kivájt és mindkét végén nyitott fatönköt jelent.
A halmaztelepülés ősi faluszerkezetre utal. Kis temploma, mely 1799-ben épült, is különleges a falu fölé emelkedő domb egyik magaslatán. A templomtól viszont gyalogút vezet a temetőbe. Ez még magasabban van a dombtetőn. Nekem rögtön feltűnt, hogy a kopasz fennsík bolygatott felszínű, és a terepformákból azonnal megbizonyosodtam, hogy bizony itt egy templom állhatott valaha. Egy kereszt is áll itt, mely nyilván ennek helyét hivatott őrizni.
Otthon elkezdtem kutakodni. Első körben semmit sem találtam, csak a mostani templomról írnak. A Baranya Megye Földrajzi nevei kötet 1982-ben viszont így ír: A mostani templom mellett találtatnak sáncoknak maradványai… A falu felett valamikor valami nagyszerű vár vagy zárda lehetett, melynek köveiből épült 1797-ben a bikali, 1799-ben a köblényi templom. A fenti megállapítás első része nem fedi a valóságot, a második része azonban helytálló. A valóság az, hogy nem vár és nem is zárda, hanem a falu középkori temploma állt itt. Azért van itt mellette ma is a temető. Tény az is, hogy 1811-ben gyerekek egy harangot találtak a földben, melyet az akkori plébános kérésére kiástak és a templomba vitték. És, ha valaki még most sem hiszi, hát nagy szerencsémre egy mindent igazoló írásra bukkantam a Köblényi Hírek 2023. júniusi lapszámának 6. oldalán, mely itt érhető el:
https://kobleny.hu/file/2023/06/2023_06.pdf
Vagyis ma már köztudott, hogy itt állt a régi templom, s 2023 tavaszán régészeti talajradaros vizsgálat is volt, mely igazolta a templom létezését.
