1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet. Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Pallavicini Ede őrgróf felsőiregi birtokos lett a 19. században. 1911-ben Pallavicini Ede őrgróf a vaskecskési 1400 holdas birtokát Felsőireg és Tengőd mellett megvették Ring Lipót és Samu kaposvári fakereskedők.
Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között báró Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel. A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda). Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló. 1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.
A 17-18.század során újratelepülő Ireg a középkori templomot használja, aminek hajóját az új templom építésekor (1766 után) lebontották, ám szentélye szerencsésen napjainkig fennmaradt. A régi templom, illetve szentély korát 14-15. századinak feltételezik. A kis szentély Nepomuki Szent János kálvária-kápolnaként funkcionált a közelmúltig, ám jelenleg teljesen elhagyatott, és, ha bár még nem romos, de nincs túl jó állapotban. Az elmúlt években a kápolna környezete szépen parkosított volt. A fák és cserjék többségét azonban kivágták, s a környezete teljesen gondozatlan, csupán alkalmi gyors fűnyírások történnek, évente pár alkalommal.
Ami még érdekes, hogy az itteni kálvária három keresztből és kálváriakápolnából áll, de stációk nem tartoznak hozzá, pedig lenne mellette alkalmas terület. Érdekes, hogy egy ilyen nagy falu nem épített hozzá stációfülkéket. A keresztek elhelyezkedése viszont felettébb furcsa, nem illik és nem illeszkedik a kápolnához. Különleges a plébániaépület formája, mint egy kis templom, mely szintén a régi templom (kálváriakápolna) közelében áll.
Szép kastély is van Iregszemcsén, ám alig látszik a kerítésen beüli épület, fotózni sem lehet, jelenleg kisegítő iskola működik falai között. Iregszemcse után Tamási, gyógyfürdő következett, a képek itt készültek.
A fentiek forrása: wiki és http://regmult.blogspot.com
