Szeptember 20-án a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai Ercsibe látogattak. Pécsről indultunk a 7.19-es vonattal és sárbogárdi átszállással jutottunk el a Ercsibe. (Itt jegyzem meg, hogy sem odafelé, sem visszafelé nem kell átszállni Pusztaszabolcson, tévesen jelzi ezt a menetrend.hu, így egészen kényelmesen utaztunk célállomásunkig.)
Első állomásunk a Nagyboldogasszony kegytemplom volt, de előtte még elmentünk, illetve megnéztük a református templomot és a tűztornyot is. Én útközben felhívtam Klaibán Sándor urat, hogy hamarosan érkezünk, de egyszer csak hangját nem csak a telefonban hallottam, hanem ott volt mögöttünk a járdán vagy 50 m-re. Örömmel köszöntöttük egymást, és együtt mentünk a templomhoz. Itt nagyon szakszerű idegenvezetést kaptunk, igazi szakrestaurátori szemmel. A templom minden részét végigjártuk, és megtudhattuk az oltár és a mellékoltárok, és egyéb liturgikus tárgyak szerepét, történetét és az esetleges felújítások lehetséges megoldását. Igazán érdekes volt, hogy lemehettünk az altemplomi részbe is, ahol három szabadon elhelyezett koporsó és falba épített kripta is van. Látszik, hogy Sándor nagyon szívén viseli a templomot, és nagyon jól esett kedvessége és nagy szakmai tudása.
Második állomásunk az Eötvös József emlékmúzeum volt, melyben szintén nagyon alapos és szakszerű tárlatvezetést kaptunk. Eötvös József (1813-1871) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. Munkásságáról és családja életébe igen alapos betekintést nyerhettünk, noha időben meg is kellett húzni itt is a határt, hiszen még számos látnivalónk volt hátra.
Harmadik állomásunk a Bosnyák Szent János szobor volt, mely a régi búcsújárásoknak állít emléket. A kerékpárúton jutottunk el a Szapáry-Eötvös-kápolnához, vagyis eredeti nevén a Nagyboldogasszony-kápolnához. Ercsi régi búcsújáróhelye volt itt, a városi templom csak később lett kegytemplom. Sőt tulajdonképpen nem is ez, hanem tőle 100 m-el lejjebb volt az első és igazi búcsújáró kegyhely (már a 12. században is), ahol a hajósok is gyakran megálltak kikötni. Az eredeti kápolna helyén ma egy grotta áll (ez a régi kápolna szentélye volt), benne Lourdesi barlanggal és Mária, valamint Szent Bernadett szoborral. 2021-ben került felújításra és berendezésre. Valamikor ez egy nagyobb kápolna volt, csak a meredek löszdomb megcsúszott, és a kápolnát lebontották, tulajdonképpen csak a szentélye maradt meg, most grottaként.
Innen még 100 m, de 35 m szintkülönbséggel találjuk meg a Mária-forrást. Falépcsők és kötelek segítségével lehet csak lejutni ide. A régi kápolna faragott kövei közül csorog elő a bővizű forrás, mely a homok és agyagtalaj határán lép felszínre. Érdemes lenne szakszerűen kiépíteni a forrást, mert ülepítőmedence hiányában a homokszemcsék a kifolyó vízben vannak. A forrás elvadult környezetét is érdemes volna kicsit rendezni.
Mire visszaértünk a forrástól, azt vettük észre, hogy a többiek már a kihelyezett székeken ülnek és falatoznak. Megérkeztek ugyanis a Berkenye Baráti Kör tagjai, akik hellyel és süteménnyel, pogácsával, ásványvízzel kínáltak minket. Nagy élvezettel hallgattuk a kápolna megmentésének epizódjait, melyet magam és társaim közül is többen átérzünk, hiszen mi is hasonló értékmentést végzünk évek óta a máriakéméndi kegyhelyen. Szerencsére itt is volt egy aktív mag, aki nem hagyta, hogy továbbra is a szeméttel körbevett, benőtt és romos kápolna torzója legyen ezen a helyen. Miután 2016-ban elkészülhetett a teljes körű felújítás, az Eötvös család tagjainak még megmaradt földi maradványait 2021-ben újra elhelyezték a kápolna alatt elhelyezkedő föld alatti teremben. Ide is lemehettünk.
Vendéglátóink olyan kedvesek voltak, hogy két fordulóval gépjárművükkel elvittek minket a város másik felén álló Cukorgyári Szent Erzsébet-kápolnához, mivel gyalog már nem lett volna idő ennek felkeresésére a vonatindulásig.
Egy kedves hölgy fogadott minket, aki mindjárt fél literes ásványvizet osztott részünkre. Hálás köszönetünk ezért. Nagyon szép és érdekes történetét hallhattuk a kápolnának, azzal a szomorúsággal, hogy bár az idei évben teljesen megújult és kifestették belsejét, már alig vannak hívek, akik a kápolnába járnának. Sajnos a cukorgyár megszűnt, s a kápolna félreeső helyen, s távol van a város központjától.
Ezúton is szeretnénk megköszönni Szeleczky Csaba plébános úr segítségét, hogy megadta, kihez fordulhatok a felkeresendő értékek bemutatásához. Továbbá szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni mindenkinek, aki ercsiben haza- és vendégszeretetével fogadott, és bemutatta nekünk városuk kiemelkedő értékeit.
Biki Endre Gábor, Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör
