Május 31-én, a felhőszakadások közti rövidke kis esőmentes napot kihasználva úgy döntöttünk, hogy 13 bátor túrázóval nekivágunk a döbröközi útnak. Jól tettük, mert igazán kellemes, először még borongós majd napos időben kereshettük fel a falu és az erdők szépségeit.
Odafelé egy kis izgalommal telt az utazás, mert elég sokat késett a Pécsről induló buszunk. Már eleve késve indult, útközben sorompót is kapott, aztán sok jegyet vásárló felszálló akadt szinte minden kis forgalmú megállóban, stb. Végül telefonos segítséggel sikerült megvárakoztatni a Döbrököz felé menő buszt, melyet így szerencsére elértünk.
Amit megtekintettünk a mai nap: kálvária, Szent Vendel szobor, Szent Flórián szobor, Szent Imre herceg templom, Werbőczy vár romjai, Homokhegyi Mária-kápolna, Szent-kút (erdei kegyhely), Majális, pihenőhely, ősbükkös, Koszorúdombi-forrás, melyet 2015-ben én építettem a Gyulaji Erdészettel, de a tavalyi aszályos évben elapadt, s még azóta sem tért vissza a víz. Sajnos több más kis vízhozamú forrásnál is ezt tapasztaljuk, hogy még a csapadékos időszak hatására sem indult meg vizük.
A fenti látnivalók közül a legérdekesebbet, a Szent-kút és a Mária-kápolna történetét ismertetem:
Ezen a helyen 3 csoda is történt a legenda szerint:
Az egyik maga a forrás keletkezése. Egyszer egy nagy aszályos időszakban kiapadtak a hegyen a környékbeli kutak. Sem ember, sem állat nem ihatott. Az emberek végső mentsvárukhoz, Szűz Máriához fordultak segítségért. A sok ima hatására megesett Szűz Mária szíve a szomjazókon, s egy forrást fakasztott a döbröközi Homokhegy aljában. A szomjukat oltó emberek később (1931-ben) hálából kis kápolnát építettek azon a helyen, ahol a forrás ma is bőven ontja a vizet.
A második csoda maga Szűz Mária megjelenése volt. A közelben lakók egy napon estefelé arra lettek figyelmesek, hogy különös fények látszanak a Szent-kút felől. Szinte azonnal az egész utca ott volt a forrásnál, és valóban, nem tudni honnan, de hatalmas fényesség áradt arra a helyre. Látni nem látták, de mindannyian tudták, hogy Szűz Mária jelent meg a Szent-kútnál. Amíg a csodás esemény tartott, végig imádkoztak az emberek, míg aztán az esti harangszó után megszűnt a jelenés.
A harmadik csoda egy kemény télen történt. Bár cudar hideg volt, az emberek mégis elmentek a Szent-kúthoz egy-egy korsó vízért, kiváltképp a betegek számára. A forrás vize a hiedelem szerint ugyanis gyógyító erejű. Ekkor vették észre a csodát. Volt ugyanis egy rózsatő a forrás mellett, mely nyáron pompásan díszítette a helyet, a szebbnél szebb virágait pedig a Szűz Mária szobránál lévő vázába adta. Ez a rózsatő abban a rettenetes hidegben egyszer csak kihajtott, és piros rózsát termett, bár a hó is belepte. Az eseményt az emberek Szűz Mária csodájának tartották.
Forrás: Döbrököz értékei c. kiadvány
A látnivalók és az erdei túra után korábbi járatot, a 14.41-es buszt értük el, és Dombóváron jó csatlakozással, korábbi busszal utaztunk vissza Pécsre.
