A máriakéméndi búcsújáró Nagyboldogasszony kegytemplom
A
máriakéméndi búcsújáró kegyhely az év bármely részében látogatható, de a látogatást és a csoportok érkezését kérjük
előzetesen bejelenteni.
Bejelentkezni a kegytemplom gondnokánál, Biki
Endre Gábor lehet. Tel.: 30-452-4579, e-mail:
biki.endre.gabor(kukac)gmail(pont)com
Várunk minden zarándokot és látogatót szeretettel a kéméndi szűzanya kegyhelyén.
A
13. században a régi Kemend falu még nem a mostani helyén, hanem a
kegytemplom környékén helyezkedett el. A régi, 15. századi Szent Miklós
templom a mai kegytemplom helyén állt, a szentély a 15. századi
templomból maradt meg. 1713-ban felmérések készültek a török idők után
megmaradt templomokról. Ekkor már csak a szentély falai
álltak, de boltozata már beomlott, a többi fal pedig romos, és teljesen
ellepte a bozót. A német telepesek, amikor ide érkeztek, a romoknál
évente egyszer, Szent Miklós napján tartottak misét.
Jelenések a kegyhelyen
1740
tavaszán öt lány, köztük Margaretha Rogner és Anna Weiß füvet gyűjtött a
templomrom körüli régi temetőben. Az egyik süppedt sírból előbukkant
Szűz Máriának fényességet árasztó képe, karján kisdedével. Ahogy
hozzáértek, kezük fényesen ragyogott. Amikor a kiáltásukra odasiető
Elisabetha Blumenthaler fel akarta emelni a képet, az eltűnt. Néhány
nappal később egy ifjú látta Szűz Máriát karján kisdedével, amint
dicsfénytől övezve belép a templomrom szentélyébe.
A
történtekről a falu elöljárósága, valamint az egyházi méltóságok több
ízben kihallgatták a lányokat. Először csak gyermeki képzelgésnek
gondolták, és megtiltották a misék tartását. A látomások hallatára
azonban egyre több zarándok érkezett, ezért feloldották a tilalmat.
Franz Blumenthaler bíró szalmával befedette a régi szentély tetejét,
hogy misézésre alkalmas legyen. A szentélyhez kis kápolnát építettek.
1742-ben
ferences atyák kezdték újjáépíteni a templomot, majd később Lipussy
György plébános irányította az építkezést, melynek során a régi templom
15. századi gótikus szentélyét felhasználták. Az építkezést a zarándokok
adományaiból finanszírozták. A Mária mennybemenetelének tiszteletére
felépült templomot Lipussy György plébános 1753. december 8-án,
Szeplőtelen Fogantatás ünnepén szentelte fel. 1754-ben XIV. Benedek pápa
részleges búcsú jogot adott, majd 1773. augusztus 15-én XIV. Kelemen
pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. A rohamosan növekvő
Mária-kultusz miatt 1762-re megépítették a barokk plébániaházat. Az ott
lakó plébános és káplán szolgálta ki a híveket.
A
kegytemplom oltárán álló kegyszobor 1765-ben készült. Egyedülálló és
figyelemre méltóan szép a fából készült főoltár, amelynek két oldalán
rokokó keretekben a hét-hét rózsafüzér titok fára festett képe látható.
A
hitélet a csodajelenés után egyre inkább fellendülőben volt, a Mária
ünnepeken egyre több búcsújáró jött a környékbeli falvakból, Tolna
vármegyéből és a Bácskából is. Számuk ekkor vetekedett a Máriagyűdre
látogatók számával. 1766-ban pl. 2113 szentmisét mutattak be.
A
templom 230 éves jubileumára, a volt máriakéméndiek egy új harangot
adományoztak a falunak, melyet 1981. augusztus 15-én, a búcsú napján
szenteltek fel több ezer fős tömeg jelenlétében. A templom bejárata
felett található Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült és
2016-ban lett restauráltatva. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló
alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál.
A
kegytemplom előtt álló angyalszobrok az 1890-es években készültek pécsi
Zsolnay gyárban. Társaikat budapesti megrendelésre alkották a Kőbányai
Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. További 3 társa
Kishajmáson áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a
szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. Az alkotások a
szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát jelzik, magyaros jelleggel
és erővel. A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű
angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. Az egyik szobor a
keresztet tartó hit, a másik a szívet tartó keresztet ábrázolja. A
szobrok 3,5 millió forintos adománygyűjtésből lettek restaurálva,
megáldásuk a 2018-as szentháromság vasárnapi nagy búcsún volt.
A
máriakéméndi kegytemplomban szertartások tavasztól őszig vasárnaponként 9.30-kor
vannak. Egyik héten szentmise, a másik héten igeliturgia. A búcsúk idején a miserend ettől eltér, mely alkalmak külön
kerülnek meghirdetésre.
Zarándokcsoportok számára előzetes bejelentkezés
alapján is kérhető liturgia vagy tartható szentmise. Bejelentkezni a kegytemplom gondnokánál,
Biki Endre Gábornál lehet. Tel.: 30-452-4579, e-mail:
biki.endre.gabor(kukac)gmail(pont)com
Zarándokszállás Máriakéménden
Iskolai és
cserkészcsoportoknak, valamint felnőtt csoportok részére van lehetőség
több napos táborozásra a zarándokszállás igénybevételével a máriakéméndi kegyhelyen. A 2 hektáros terület, a
templom parkja rendelkezésre áll, akár sátrazás formájában, akár a
zarándokház használatával. A helyszín turistacsoportok, baráti
közösségek, de akár egy család számára is ideális.
A
terület közelében forrás és patak is van. A Nagyboldogasszony kegytemplom, mely 2022-ben teljes külső felújítást kapott, autóbusszal is
megközelíthető, autóbusz-megálló a templom előtt is van, ahol a
menetrend szerinti járatok megállnak. Pécsről, Pécsváradról, Mohácsról
és Szederkényből is közlekednek erre járatok. A
templomhoz több turista- és zarándokút (Mária út, Szent Márton út) is
érkezik vagy vezet tovább a Baranyai-dombság szép kirándulóhelyei felé.
Összesen 160 km hosszan lehet jelzett és felfestett utakon
gyalogtúrázni, de a Karasica-völgye, a Pécsváradra vezető út és a
környék településeit összekötő utak kerékpározásra is alkalmasak. A
máriakéméndi Vár-hegy és a kiépített Törökvári-pihenő is kedvelt célpont
a gyalogtúrázók körében. A Baranyai-dombság kerékpározásra is kiváló
alkalmat nyújt, a térségben több kiépített kerékpárút vezet pl. Olasz,
Szederkény, Bóly, Villány vagy Mohács felé.
A környékben több kiemelkedő turisztikai
attrakció is működik, mint pl. a pécsváradi vár, a Mecsek legmagasabb
pontján, a Zengőn található kilátó, az Óbányai-völgy a
Pisztrángos-tavakkal, a Ferde-vízeséssel, a Csepegő-sziklával, a bólyi
kastélypark, a Batthyány-Montenuovo mauzóleum, a mohácsi Nemzeti
Emlékpark, a mohácsi termálfürdő, a Nagyharsányi szoborpark vagy éppen Villány, ahol a híres
pincesoron kiváló borkóstolón vehetnek részt az érdeklődők.
A
máriakéméndi búcsújáró kegyhely kedvelt a katolikus közösségek
körében is. Amikor nincs nagyobb gyerek csoportunk, szívesen látjuk az
egyéni zarándokokat, baráti társaságokat és a kirándulókat is, akik a
helyszínen szeretnék szabadidejüket
eltölteni. A szálláshely udvarán van lehetőség bográcsos főzésre és
szalonnasütésre is. Az étkezés önellátós formában történik, a konyhában
lehet főzni, de rendelni is lehet ételt a közelből, kiszállítással. Ehhez
tudunk tippeket is adni.
Amit még biztosítani tudunk:
- konyhai felszerelések (tányérok, evőeszközök, poharak, edények a főzéshez)
- főzési lehetőség a konyhában
- programokhoz sörpadok és asztalok kihelyezése az udvarra
Szállásdíj (2024-ben):
1-2 fő 6000 Ft/éj
3 főtől 5500 Ft/éj
6 éves kor alatt ingyenes.
Sátrazás díja 3000 Ft/fő/éj.
Kegyhelyünknél a közösségi tér április 15-től október 15-éig
vehető igénybe. Előzetes egyeztetés alapján a helyszín
szállásfoglalás nélkül fél vagy egy napos programokhoz is igénybe
vehető, pl. kisebb-nagyobb közösségek szabadtéri programjaihoz is. Az
igényeket az érdeklődők Biki Endre
Gábor gondnoknál jelezhetik a 06-30-452-4579-es telefonszámon vagy a
biki.endre.gabor(kukac)gmail.
