Pécsről jó közlekedési lehetőség van Gunarasra, mely Dombóvár közelében helyezkedik el, a várostól kb. 2 km-re. Az üdülőtelep a gyógyfürdőnek köszönheti létét.
Pécsről 7.40-kor indul a veszprémi járat, mely Dombóvár, Hunyadi téri megállóhoz 8.39-kor érkezik. Ez a város központi megállója, mert maga az autóbusz-állomás a város szélén, a vasútállomás mellett van. Innen 6 perc várakozás után, 8.45-kor indul a 3-as helyijárat Gunarasra, mely a fürdőtelepre (Kernen tér a neve), 8.59-re érkezik. Gunarasra az év minden napján egyforma menetrend szerint indulnak a helyijáratok. Ez napi 10 indulást jelent. A reggeli órákban óránként, majd estig két óránként indulnak a járatok. Az indulási időket is könnyű megjegyezni. Az autóbuszon is lehet menetjegyet váltani, ami igazán retró áron van: csupán 200 Ft. Pécsett, már évek óta 500 Ft. egy menetjegy az autóbuszon megváltva (s még így is mindig csőd-közelben van a pécsi buszos cég).
Az olcsó jegyárak ellenére a dombóvári járatok nem mondhatóak kihasználtnak, odafelé, és visszafelé is csupán 3-4 fő utazott. Egyértelmű, hogy nem termelnek nyereséget, s valószínűleg a város jóindulatán múlik, hogy lenyeli a veszteséget, és üzemelteti a járatokat. Gondoljunk bele, még, ha tele is lenne a busz, akkor sem lenne sok haszon ilyen olcsó jegyekből, nem is beszélve, hogy milyen sokan ingyen utaznak. Egyébként az itteni helyijáratokat az önkormányzat megrendelésére egy magánvállalkozó üzemelteti, kényelmes nagy városi buszokkal, a menetidőt percre pontosan betartva. Érdemes kihasználni.
Hazafelé is több lehetőség adódik, én nem siettem, Gunarasról a 18.00 órakor induló helyijárattal utaztam Dombóvárra, ami 18.15-kor érkezik a Hunyadi térre, és innen szintén jó átszállási kapcsolat van Pécs felé, mivel 10 perc várakozás után 18.25-kor indul a Veszprémből ilyenkor jövő járat, mely Pécsre 19.25-re érkezik.
Gunaras létrejötte
Gunarasfürdő gyógyvizét az 1970-es évektől kezdve élvezhették a gyógyulni vágyók. A mai fürdő területe a 20. század első feléig libák, gúnárok úsztatója volt, róluk kapta nevét a fürdőtelep. Az emberek azt mesélik, hogy a környező kukoricaföldeken dolgozó asszonyok hazafelé az itt található forrásnál mosták meg a lábukat. Ők híresztelték aztán, hogy a víztől enyhültek, vagy teljesen megszűntek a reumatikus fájdalmaik.
Az 1970-es években bővíteni kívánták a városi ivóvíz-hálózatot, így ezen a helyen kutakat fúrtak. Ám hidegvíz helyett meleg-vizet találtak. 650 és 750 m mélyről 48 és 55 fokos gyógyvíz tört fel. A város hamar felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a fürdő első építési üteme 1972-ben meg is kezdődött, és 1973-ra el is készült, és átadásra került a nagyközönség számára. A fürdő egy 8 hektáros parkban található. Az itt található tó partján árnyas pihenőhelyek szolgálják a vendégek kényelmét. A fürdő költségeinek finanszírozásában nagy szerepe volt a társadalmi összefogásnak. A városban akkor dolgozó mintegy 8000 fő közül 7162 személy egy napi keresetével járult hozzá a fürdő építéséhez. A fürdőterület közelében üdülőterület kialakítását vették tervbe. Az első ütemben 210 db üdülőtelket mérte ki.
Az első bővítés 1974-ben történt. Ekkor egy 20x50 méteres, 1500 köbméteres medence épült, ami elősegítette a fürdővendégek, főleg a fiatalabb korosztály sportolását. A fürdőhöz egy mesterséges tó is tartozik. Ide kerül a medencék leeresztett vize. A nyitást követő évben a tavon már csónakázni és vizibiciklizni is lehetett. 1976-ban került átadásra az IBUSZ által épített 54 ágyas Hotel Gunaras, 1977-ben pedig egy ÁFÉSZ vegyesbolt.
A fürdő létesítményeinek bővülésével együtt a hétvégi házak száma is gomba módra szaporodott. 1977-re 279 hétvégi ház épült fel, és még 108 volt épülőben. A vendégek száma is folyamatosan emelkedett, 1976-ra az évi 120.000 főt is meghaladta az ide érkezők száma. 1977-re megépült a fedett téli fürdő épülete is. Az egészségügyi miniszter ekkor gyógyfürdővé nyilvánította Gunarast. A fedett rész második ütemben történő építése, a gyógyászati részleg fejlesztése és a teljes kapacitás kiépítése 1982-ben fejeződött be. 1986-ban ismét új szolgáltatással bővült a strandfürdő: átadták az óriáscsúszdát és egy újabb hideg vizes úszómedencét.
Nagy Szent Gergely-kápolna
Gunaras újabb ékessége az üdülőtelep keleti csücskében, az erdő sarkán álló kápolna, melynek védőszentje a tanító, író, gregoriánének-gyűjtő Nagy Szent Gergely pápa lett. Hozzá fohászkodnak a diákok, a tanárok, a zenészek és a betegek.
A kápolna 2010-ben épült magánkezdeményezésre, melynek szép története van. Az építést egy helyi cég (Rutin Kft.) vezetője, Papp Zoltán finanszírozta. A Dombóvárhoz tartozó üdülőterületen azelőtt nem volt templom, ezért 2010-ben Papp Zoltán cégvezető jóvoltából elkészült egy száz személy befogadására alkalmas kápolna. Benne hatvan ülőhely van, s nagyjából még negyvenen férnek el állva. Az épület stabil, fémvázas, hiszen a dombóvári cégvezető szerkezetépítő vállalkozást működtet. Amikor 10 éves lett a cégük, megfogadta, hogy ha a következő 10 év is sikeres lesz, kápolnát épít hálából Istennek. A cég működése sikeres volt, és elérte a 20 évet. Ekkor fogadalmát teljesítve megépítette a kápolnát.
A berendezéssel együtt a 45 milliós beruházást teljes egészében Papp Zoltán akarta finanszírozni, ám menet közben rengeteg önzetlen segítőre talált. Volt, aki a szakipari munkák árából engedett, volt, aki díszkaput, volt, aki Mária-szobrot adományozott. A felajánlások összértéke meghaladta a hétmillió forintot. A cégvezető elmondása szerint tehetséget, egészséget kaptak, ezért akartak hálát adni, s, hogy ők is adjanak valamit az Úrnak. Hála, neki, megvalósulhatott a terv.
A kápolnát 2010-ben Mayer Mihály szentelte fel, melyen akkor 300-an vettek részt. Megáldotta a főpásztor a falakat, az oltárt, a tabernákulumot, a harangot és a kelyhet is. Így vált az épületből és a berendezési tárgyakból megszentelt hely. Az új kápolna elsősorban arra szolgál, hogy nyaranta, amikor fürdővendégek ezrei érkeznek, legyen helyben tartható vasárnapi mise.
Akkoriban nyaranta gyógyulás céljából 2-3 hetet töltött a volt püspök Gunarason, ilyenkor ő misézett itt. Akik eddig a gyógyvíz segítségével próbálták legyőzni a test betegségeit, mostantól a lelküket is gyógyítgathatják az istentiszteleteken. Papp Zoltán ma is úgy látja, hogy napjainkban – amikor nagyra törő álmok nem szőhetők a gazdasági életben –, a stabilitás lehet csak a cél, s azt azóta is elérték. Ezért épült hálából, a gunarasi kápolna.
