2024. február 10-én tavasziasan meleg időben indult el 45 fővel az idei év egyik új túrasorozata, mely 10 alkalommal a Közép-Mecseket ismerteti meg a résztvevőkkel. Útvonalunk az alábbi volt:
Útvonalunk: Remete-rét – Sóshegyi-kilátó – Lapis (Lapisi-kereszt, Csörgey Titisz emlék, Millenniumi erdész emlékmű – Pista bácsi pihenője, Molnár István erdész emlékköve – hajdani mészégetők - új Horvát Adolf Olivér emlékkő és emlékút – Misina-tető – Rotary körsétány déli oldala – Gyarmathy-kereszt – Lapis – Remete-rét volt. A túra felénél kiszállási lehetőség nyílott, így a csoport fele a Misina-tetőn buszra szállt és visszautazott a városba. A többiekkel Remete-rétig mentünk.
Egy aprócska megjegyzést azonban szeretnék tenni, mégpedig, hogy mennyire nem figyelünk egymásra. A túrán többször elhangzott, és a kiírásban is szerepelt, hogy a Remete-rétről csak két óránként van vissza busz. Mivel 13.45-kor értünk célba, a 13.03-ast már nem érhettük el, a következő busz pedig 15.03-kor indul. A végigjövők közül szinte mindenki autóval volt, de többen úgy váltak el, hogy még jóformán el sem tudtunk köszönni. Végülis hárman maradtunk, köztük a túravezető. Ez a 3 ember biztosan befért volna az autók valamelyikébe. Máskor ez nem is érdekes, de most egy és negyed órát kellett volna várni a buszra. Végülis megoldottuk, Mecsekszentkútig gyalogoltunk, ott szálltunk buszra. Nekem nem szokásom kérni, ha valaki magától nem ajánlja fel... Bár lehet, hogy élelmesebbnek kellett volna lenni... Ezúton is köszönöm azoknak, akik gondoltak ránk és elvittek volna, de nem volt hely az autójukban. Mindegy, ennél nagyobb baj ne érjen senkit az életben.
A képek végén közzéteszem a túrán ismertetett látványosságokat, így akit a téma bővebben érdekel, alább elolvashatja. Jó pihenést kívánok mindenkinek.
Túravezető
Remete-rét (417 m): erdei tisztás, hágó, a pécs-abaligeti országút vezet át rajta, kedvenc kirándulóhely. Török Antal pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a 18. században a közeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide elmélkedni. Valamikor a réten teknővájó cigányok a földbe ásott kunyhóik előtt végezték munkájukat. Szép formájú esőbeálló, padok, asztalok, tűzrakóhely található itt. A hely több turistaútvonal találkozási pontja.
Pécsi parkerdő: Pécs város fölött, a Remete-rét – Tubes – Misina – Dömörkapu – Tettye vonaltól délre eső, helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Pécs városa 1905 óta parkerdőként kezeli. Turistautak sokasága vezet benne. 2009-től a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.
Sós-hegy (486 m): Lapis mellett található magaslat, rajta kilátóval. A Z+ jelzésről leágazó Z▲ jelzés vezet ide. A Sóshegyi kilátó Buzás Endre tervei alapján 1988-ban épült, római őrtoronyra emlékeztető formában. Szép kilátás nyílik innen Pécs nyugati részére és a Jakab-hegyre.
Lapis (530 m): a Tubes északi oldalának lejtőpihenője, a Mecsek-háti kövesút és több jelzett turistaút találkozása. Itt látható az Erdész emlékmű (millenniumi emlékmű), mely a volt lapisi vadászház helyén áll, a Csörgey Titus-emlékkő, egy erdei fakereszt, valamint egy kőből készült madáretető-itató, amely az 1930-as években létrehozott madárvédő telep emléke.
Lapisi kereszt: Lapison, a műutak kereszteződésében álló fakereszt. Az eredeti keresztet Rábay Gyula, a Városi Erdőhivatal vezetője állította 1928-ban. 2003-ban új keresztet készült az erdészet támogatásával.
Lapisi vadászház: egykor a Lapison állt vadászház, mely már az 1880-as években is állt. Az épület 1956-ban az orosz katonák ágyúgolyóitól megsemmisült, ma a helyén áll az Erdész emlékmű.
Csörgey Titusz-emlékkő: a neves ornitológus tiszteletére állított, Lapison található emlékkő. Herman Ottó tanítványa. Csörgey Titusz (1875-1951) a Madártani Intézet elnöke volt. A madarak szépségének költői ihletésű festőművésze, védelmük fontosságának tudós tanítómestere. Meghonosította és elterjesztette a madárvédelem fontosságát. A magyar természetvédelem egyik legfontosabb úttörője.
Erdész-emlékmű: Lapison, a volt lapisi vadászház helyén a honfoglalás 1100. évfordulóján emelt emlékmű, mely a Mecsek hétféle jellemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kristályos mészkő, rózsakristályos mészkő, vörös homokkő, andezit, fonolit) épült, jelképezve a honfoglaló hét törzset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). Dr. Tóth Aladár erdész tervezte.
Pista bácsi pihenője: Molnár István (1918-2007) erdőmérnök, a „Mecsek Pista bácsija” küldetése volt az erdők közjóléti szerepének erősítése, a természetjárás szolgálata, a turistautak, pihenők létrehozása. Nevéhez fűződik a az 1970-es évekből a Kis-rét – Kozári-erdészház közötti Tölgyes út (akkor zöld négyzet, ma már részben van meg és jelzése Z+), és az 1992-ben gigászi munkával kiépített Panoráma út a Jakab-hegy oldalában. 1974-ben elkészítette a megye madárvilágának bibliográfiáját, az 1980-as években pedig részt vett a mecseki forráskataszter összeállításában. Lektorként segítette a Mecsek turistatérkép kiadását. Egyik álma volt, hogy a mecseki kisvasút egyszer az általa szintben létrehozott Tölgyes úton Dömörkaputól a Kis-réten át Árpád-tetőig vezet majd. Ezzel a kisvasút valódi értelmet nyert volna. Sajnos a tervek a fiókban maradtak, soha nem akadt senki aki ötletét felkarolta volna. Halálának 10. évfordulóján emlékkövet állítottak a család kezdeményezésére.
Mészégetés: A kalcium-oxid (CaO) vagy más néven égetett mész, oltatlan mész) egy szervetlen vegyület, melynek kristályai kalcium- és oxigénionokból épülnek fel. A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO) és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdi megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást. Az égetett mészből mészoltással kapott oltott meszet használják a habarcs (malter) készítéséhez, illetve környezetbarát meszeléshez (a lakások belső falának kifestéséhez, fertőtlenítéséhez).
Misina tető (534 m): Pécs fölött magasodó triász mészkőtömeg. Itt áll az 1973-ben épített, 198 m magas TV-torony, televíziós sugárzást átjátszó adótorony. A 82 m-es magasságában lévő körpanorámás presszóját és kilátóját sokan látogatják. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegyvonulatokra, és tiszta időben nagy távolságokra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. Az új torony szomszédságában, tőle nyugatra állt valamikor a Kiss József-kilátó.
Dr. Horvát Adolf Olivér (1907-2006): szerzetes tanár, a Mecsek és környékének leghíresebb botanikusa emlékére. 1907. március 6-án született a felvidéki Sáros vármegye Girált nevű falujában. Édesapja, Horvát (Horowitz) Artúr törvényszéki orvos volt Debrecenben, húga (Irén) szintén ebben a városban élt, mint fogorvos.
A debreceni Piarista Gimnáziumba járt, ahol 1924-ben érettségizett. A klasszikus műveltség elsajátítása mellett kiválóan megtanult latinul és görögül is. Nagy hatással volt rá Lendvai János piarista természetrajztanár, érdeklődését már ebben az időben felkeltették a természettudományok, különösen a sejtbiológia, melyből sikeres diákköri előadást is tartott.
Középiskolai tanulmányait befejezve 1924. augusztus 13-án lépett be a ciszterci rendbe. Visszaemlékezése szerint már kisgyermekként különös vonzalmat érzett a papi hivatás iránt, így került 19 éves korában Zircre, a Hittudományi Főiskolára. 1929. június 22-én ünnepélyes fogadalmat tett, szeptember 8-án pappá szentelték.
A teológia elvégzése után, 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem tanult, ahol 1931-ben természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet, majd 1932-ben növényrendszertanból bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1931-től a pécsi A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma biológiatanára.
Kezdetben általános biológiával akart foglalkozni, majd 1932-33-ban Májer Móric herbáriumi anyagát dolgozta föl. A növénytakaró ökológiájával, fejlődéstörténetével és társulásával foglalkozott, a Mecsek és környéke növényvilágát kutatta. Külső-Somogy növényvilágát tárta föl.
A rend megszüntetése után 1948-tól egyházi alkalmazásban a pécsi orvos kollégiumának nevelőtanára, 1949-től a pécsi Hittudományi Főiskola előkészítő tanfolyamán tanított. Az államosításokat követően meg kellett válnia a középiskolai katedrától, 1951-ben áthelyezéssel Kaposvárra kerül, ahol a gimnázium, mezőgazdasági szakközépiskola és a tanítóképző biológiatanára, 1955-ben visszaköltözött Pécsre, ahol nyugdíjazásáig (1967-ig) a pécsi Széchenyi István Gimnázium biológiatanára.
1949-ben Boros Istvánnal a pécsi Janus Pannonius Múzeum alapítója. Az MTA 1952-ben megbízta a Mecsek növényföldrajzi térképezésével. Írásainak száma kb. 140.
Nyugdíjba vonulása után 1969-től a pécsi Akadémiai Szakbizottság tagja, ahol a növénytani és biológiai-természetvédelmi munkabizottság elnöki teendőit látta el. Nevéhez kötődik a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának megalakítása, ahol 1979-től 1985-ig elnöki tisztséget töltött be, majd tiszteletbeli elnökké választották.
Kandidátusi címét 1958-ban kapta, akadémiai doktori értekezését 1991-ben védte meg, melynek címe: A Mecsek és környéke florisztikai és cönológiai kutatásinak eredményei.
Élete utolsó éveiben az 1916-ban létesített Szent István Tudományos Akadémia újjászervezésével foglalkozott, melynek már 1947 óta rendes tagja volt, így egyetlen életben lévő tagként ő biztosította azt a jogfolytonosságot, mely alapján az 1952-ben betiltott Szent István Akadémia 1998-ban újra alakulhatott. A ciszterci rend központjában 2006. augusztus 17-én hunyt el. Itt temették el 2006. augusztus 29-én.
Rotary út (Rotary körsétány, Mecseki körsétány) (Közép-Mecsek): a két Tubes-csúcsot kb. 500 m magasságban megkerülő, állandó szintet tartó sétaút, körtúra útvonal. A Rotary Clubot 1905-ben üzletemberek alapították Amerikában, hamarosan nemzetközi szervezetté vált. Elvük a tisztességes, becsületes üzlet és segítség a rászorulókon. A pécsi Rotary Club 1928-ban alakult, a mai tagok ennek 70. évfordulóján emlékkövet állítottak az alapítók tiszteletére. A mecseki Rotary körsétányt 1930-ban építették. Az út északi oldalán bükkös, a déli oldalán karsztbokor erdő, keleti és nyugati oldalán pedig tölgyesek találhatók. A S „körút” turistajelzés vezet körbe ezen az útvonalon.
Rotary-emlékkő (1): a Rotary körsétány déli fordulójában található emlékkő, 1998-ban állították. Az emlékkő az 1928-as klub alapítóinak nevét, valamint egy, a Rotary-ra jellemző feliratot tartalmaz: „MEGÉRTÉS ÉS JÓSZÁNDÉK”.
Rotary-emlékkő (2): a Pécsi Rotary Club által az újraalapítás 20. évfordulójára, 2011-ben állított emlékkő, a Rotary út és a Misin – Tubes között vezető S sáv jelzésű turistaút déli kereszteződésében.
Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén található fakereszt. Gyarmathy Miklós a mecseki turistalétesítmények fejlesztője volt. A keresztet a Pécsi Rotary Club állította 1930-ban.
Forrás: BMTSZ és wiki
