Egy km-ben rövid, mindössze 9, de időben annál hosszabb túrát tettem a Közép-Mecsekben, hiszesen alaposan bejártam és "megvizsgáltam" a felkeresett helyszíneket. Útvonalam: Misina-tető - Misina-nyereg - Hóvirág-völgy - Lusta-völgy - Sötét-völgy (jelzett és jelzetlen utak) - volt Kantavári kőbánya - Kantavári-forrás(ok) - volt Kantavári erdészház - Kanta-vár romjai - Kis-rét - Dömörkapu.
Célom a felújított Misina központ megtekintése és a Kantavár környékének újbóli átvizsgálása volt.
Most nagyon gondolkodom, hogy a Misina projektről és a jelen állapotokról mit írjak... Ami kész, az tulajdonképpen elfogadható. De a környezet még mindig borzasztó. Már nem dolgoznak egy ideje, úgy tűnik a vállalkozó levonult a helyszínről. A kukákból hetek óta folyik ki a szemét. A kivitelezés során egy csomó hulladék be van dobva az erdőbe. Rengeteg dolog nem került felújításra, vagy csak félig meddig. Vajon az a szörnyű és elavult Cassa épület így marad (???), melynek lemez borítását is már megbontotta szél. Bizonyos helyeken térköveztek, új járdákat építettek, mellettük több helyen meg maradt a szétomló kövezet, aztán egy következő szakasz ismét megújult, majd ismét következik egy szégyenteljes. Ez jól van így??? Nem úgy tűnik, hogy most újból kezdenék, és a kimaradt szakaszokat megcsinálnák.
Ami még fontos, hogy a sárga háromszög jelzésű turistautat bekebelezte az új játszópark. A területet feltöltötték (faaprítékkal), az ösvény eltűnt és nem is járható. Nyilván lenne odébb hely a turistaút áthelyezésére, de ehhez némi terepi munkát és bozótirtást kellene végezni. Vajon a kivitelezők egyeztettek a BMTSZ vezetőivel, jelzésfestőivel erről??? (Természetesen ez csak költői kérdés részemről.)
Nos, úgy a Misinából és a TV-torony környékéből nekem ennyi elég is volt, sosem szerettem, mert soha láttam tisztának és rendezettnek, régebben sem lehetett büszkélkedni az ország más tájairól ide jövő csoportjaimnak erről a helyszínről. Ha mód volt rá, lebeszéltem őket, és kivettem a programból, inkább a sokkal rendezettebb környezetű János-kilátó felé irányítottam őket
A sárga háromszög jelzésen indultam el a Hóvirág-völgy irányába. Út közben Kantavárig legalább 20 mészégető kemencét fedeztem fel. Egyik sem töbör, mind mesterséges, melyekbe valaha meszet égettek. Ezt onnan lehet tudni, hogy peremükön mészdarabokat lehet találni, sőt többeknél tégladarabokat is, hiszen ezzel bélelték ki a boksa oldalát. Már sokat találtam a Közép-Mecsek és Keleti-Mecsekben, néhányuknál a helynévben is megőrződött a Mészkemence szó. Több száz ilyen mészégető lehet a Mecsekben. Érdemes lenne ezeket egyszer felmérni, s netán egyet-kettőt szakszerűen feltárni és bemutatni.
Érdekes, hogy, ha itt ennyi ilyen létesítmény volt, akkor miért nincs ezen a környéken ilyen földrajzi név. Ennek véleményem szerint a következő a magyarázata: ezek a mészkemencék nem olyan állandó mészégető helyek voltak, mint a Mészkemencei vadászháznál az a nagyméretű építménnyel rendelkező, vagy a Farda-kereszt környékén látható. Ezek az alkalmi mészégető helyek csak rövid ideig működtek, feltehetően pár évet, és mindig arrébb létesítettek újakat, ha elfogyott a környékből az égetéshez szükséges fa, netán a jól kitermelhető kőzet. Gyakori, hogy egymás mellett 2-3 db is van, majd 100 m után megint. Végig a turistaút mentén. Lehetne Mészégetők útja is a neve. De térjünk vissza arra, hogy miért nem őrződött meg a név Misina és Kantavár közötti területen, ha ennyi helyen volt mészégető. Ezekből a mészégetőkből, némelyikből 200 éves bükkök nőnek ki, melyből tudhatjuk, hogy nem tegnap "gyújtottak be" utoljára. Használatukkor 30-40 m-es környezetükben fa sem lehetett, hiszen itt magas hőmérséklet uralkodik egy-egy mészégetés alkalmával.
A Mecsekben a mészégetés a 20. század elejéig még létezett, de olyan helyeken, ahol közelebb voltak lakott területek, ahonnan könnyen elvitték a meszet. Misina és Kantavár nagyon messze vannak a lakott helyektől. Ha belegondolunk, hogy itt mikor és kinek lehetett szükséges ilyen sok mészégetőre, akkor csak a Kanta-vár építésére gondolhatunk. Lehet, hogy ezek a mészégető boksák a 13-15. század táján voltak utoljára használva, amikor a vár építéséhez és későbbi javításához igen sok mészre volt szükség. Ezt nem tudhatjuk biztosan, de feltehetően ezek a mészégetők évszázadok óta nem voltak használva, ellenben a Mecsek ismert mészégetőivel, ahol még 110-120 éve is égettek meszet.
Hasonló mészégetésről az alábbi videót érdemes megtekinteni:
https://www.youtube.com/watch?
A következő érdekesség volt, amikor a SO jelzésről jelzetlen útra tértem, és egy barlangot fedeztem fel egy soktörzsű fiatal hárs tövében. Kútszerű, kb. 1 mély látható üreggel, és 3 m hosszan látható. Nem tudni, természetes vagy mesterséges üregrendszer. Ez a Kanta-vártól kb. 800 m-re keletre. Érdemes lenne megvizsgálni, és megkutatni. Persze lehet, hogy a barlangászoknál ez számon van tartva.
További felfedezésem a Kantavári kőbánya melletti egykori Kantavári erdészház, ami erdőőri laknak épült. Nevezték vadászháznak is. Építésének idejére és pusztulásának körülményeire nem találtam elegendő magyarázatot. Annyit lehet tudni, hogy 1922-nyílt meg a közeli kőfejtő (szerintem ennél már korábban is működhetett, ez talán egy nagyobb volumenű megnyitás lehetett), s ekkor a munkások számára került itt átadásra egy ház. A ház viszont korábban épült, 1910 körüli fotón már látható. 1931. februárjában olyan rossz állapotban volt a ház, hogy az északi oldala kidőlt és a benne lakó erdőőrt (Györkő Vilmost) ki kellett költöztetni. Ezután még felújították. Az 1959-es útikalauzok még írnak a ház létezéséről. Én az 1970-es évekre teszem a lebontását, de pontos információra nem leltem. Az útleírások az 1960-as évek után szép lassan megfeledkeztek róla, csak a forrásról és a várról írnak. A háznak a romjai viszont még most 2024-ben is láthatók. 2 szoba-konyhás épület volt, melyről két korabeli fotó maradt meg.
A Kantavári-források környezete most tiszta, a felső 30 literrel folyik, a régi forrás csak 4 literrel. A régi FL összekötő ösvényen kerestem fel Kanta-várát. Régen ez egy ismert turistaút volt, de jelzések többsége már eltűnt, nem lett megújítva, s az utat a mai turisták már nem is ismerik. A várhoz vezető jelenlegi PL jelzés is nagyon hiányos, több fa kidőlt, amin a jelzések voltak. A meredek ösvényen nem is egyszerű a feljutás a várba. Én ezúttal is többször körüljártam az egykori száraz árkot, mely körülveszi a hegykúpot. Feljebb két sorban régi kőfalak maradványai, melyek körbevették egykor a várat. Fent leginkább csak a lakótorony maradványa látható, alatta a régi balesetveszély miatt betömedékelt/befalazott barlang. Ami érdekes, hogy a hegycsúcs tetején hatalmas természetes sziklák vannak, erre épültek rá a kőfalak. Tehát a természetes sziklákat is felhasználták, nem "homokra építették a várat". A vár területén egy kis gótikus kápolna nyomai is kivehetők. Kár, hogy az évszázadok homályában nem maradt fent semmi komoly történet vagy adat, hogy kié volt ez az erődítés, s milyen események zajlottak itt. A feltételezések 13. századinak tartják, és egy szép legenda maradt fent róla.
Ami még feltűnő, és nem az én megállapításom, a neten írják, hogy csak kúpcserepeket találtak a helyszínen, ami arra enged következtetni, hogy a lakótorony és az épületek tetejét nem cserép, hanem a közeli kőbányából származó laposra faragott palás kőzetekkel fedték. Talán ezért is nevezték meg sok régi leírásban, hogy a "fekete kövekből épített sziklavár". És van még egy Feketekő-forrás is a közelben.
A vár alatt kis falucska is létezett hajdanán Váralja néven. Az itt élők lehettek a vár urának szolgái. Sajnálatos, hogy Pécs városa soha nem tartotta fontosnak a vár feltárását, és a romok megőrzését, esetleg kiegészítését, pedig igazi turistalátványosság lehetne. Annyi mindenre (hülyeségre) lehetett pályázni, meg akár ilyenre is, de ez senkinek eddig eszébe sem jutott. (Bár én már 15 éve is megírtam ezt, de úgy látszik, senki ingerküszöbét nem találtam el vele.) Még egy tájékoztató tábla vagy egy pad sincs a várnál... A forrásnál is csak egy asztal-paddal, meg egy esőbeálló. Nagy csoportoknak ez kevés, márpedig sokszor egyszerre 30-40 ember keresi fel, és a túravezetők a hosszabb pihenőket ide tervezik.
Ilyen lehetett fénykorában a Kanta-vár 3D-ben:
https://www.youtube.com/watch?
A piros túra útvonalán haladtam tovább a Kis-rét felé, amikor a sáros utat ki akartam kerülni és egy ösvényre bukkantam. Az ösvényen egy idő után pedig 30 évesnél is idősebb jelzéseket pillantottam meg. Az 1990-es évekig az útvonal nem a mai nyomvonalán vezetett, kb. 1 km-en. Érdemes lenne megfontolni, és ezt a szép ösvényt ismét forgalomba helyezni, mert a Kantavárra vezető agyagos talajú kocsiút iszonyatosan sáros.
