FÜRDŐTÚRA SELLYÉRE

 

Ez alkalommal Sellye arborétumát rendhagyó módon a város széléről, a Kertészudvar felől közelítettük meg. Így láthattuk azokat a 18-19. századi gazdasági épületeket, uradalmi magtárakat, melyeket ma már nem használnak, s pusztulásuk előbb-utóbb végérvényesen bekövetkezik. Az arborétum, mint mindig, most is gyönyörű volt. Tekintsünk hát bele Sellye történelmébe.

 

Sellye

Baranya megye Dél-Nyugati részén helyezkedik el Szigetvártól 30, Siklóstól 40, Pécstől 45 kilométer távolságra, azon a tájegységen, melynek neve Ormánság. Az Ormánság név, amely egyúttal a népcsoport nevét is jelentette, ma már csak néprajzi elnevezés.

 

Draskovich-kastély története

A kastélyt a Batthyány-család építette barokk stílusban, a mai formáját a XVIII. század közepén nyerte el. Az 1800-as évek elején mind a kastély, mind a hozzá tartozó terület nászajándékként a Draskovich család birtokába került, mikor Draskovics Károly feleségül vette Batthyány-Strattmann Erzsébetet.

A kastélyt körülvevő 7,65 hektáros terület botanikai értékei miatt 1965-ben került védelem alá, és lett arborétum. Számtalan ritkaság található itt, többek között mamutfenyő, balzsamfenyő, jegenyefenyő, rózsás-szegélyű vérbükk, aranytuja vagy japánakác.

Ezeken kívül is 240 lombhullató, 115 örökzöld fafajtát, többek közt homokon is jól növekvő akácfákat csodálhat meg minden ide látogató, melyek a világ számos pontjáról, Kínából, Japánból, Spanyol- és Görögországból vagy a Kaukázusról kerültek ide. A parkban Kanadától Kínáig a világ majdnem minden jellegadó fenyőféléje is felsorakozik.

Az arborétum területén 11 faragott szobor is található, ezek a Sellyén megrendezett Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készültek, melyet az Ormánsági Művészeti Központ több alkalommal megszervezett külföldi és hazai festőknek és faszobrászoknak. Az alkotások egy része került az arborétum területére valamint a múzeum galériájába.

 

Fürdő

Sellye északi határán, több mint 3,2 hektáros parkosított, gyönyörű környezetben helyezkedik el a fürdő. Az 1.100 fős befogadóképességű strandon úszó-, tan-, termál ülő-, és gyermekmedence található. A termálvíz 800 méter mélyről tör fel 48 C-os hőmérséklettel.

Az aktív pihenés kedvelői számára a szaunázás és úszás mellett számos sportolási lehetőséget biztosít a létesítmény és környezete.

A legkisebbeket hinta, trambulin és homokozó várja, gyermekes családok számára ideális helyszín a pihenésre, strandolásra. Nyugodt, csendes, tágas zöld környezetben, nem zsúfolt medencékben élvezhetik a gyermekek és felnőttek egyaránt a különböző hőfokú vizeket, medencéket. IS.,

 

 

CIKÓ - ZSIBRIK - MŐCSÉNY (GERESDI-DOMBSÁG KERÜLŐ TÚRA 6. RÉSZE)

 

Ebben a hónapban is folytattuk a Geresdi-és Szekszárdi-dombság kerülő túrasorozatot. Pécsről és Bajáról is elérhető volt a túra a Dombóvár – Baja között közlekedő vonattal. A nyári időszakban már kora reggeli indulással terveztük az utat, így lesz ez júliusban is a következő túránál.

 

Cikó

 

Németül Zickau, település Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található. Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Közúton megközelíthető Bonyhád és Mőcsény irányából is.

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd a betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a falu lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott. Azóta nagyon sokat fejlődött ez a szép település.

 

Zsibrik

 

Aprófalvas térségben található, de a környező településekhez képest is kis népességű volt. evangélikus temploma 1823-ban épült.

Vályi András szerint „Német falu Baranya Vármegyében, földes Ura Pertzel Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Bonyhadtól 1 órányira; szántó földgyei egyenetlenek, borai sem derekasak, határja 3 nyomásbéli, réttye alkalmatos szénát terem.”

1851-ben Fényes Elek ezt írta róla: „Zsibrik német falu, Baranya vármegyében, 317 evangélikus, 34 ref., 7 katolikus., 79 zsidó lak. Az evangelikus fiókgyülekezet az apáti anyaekklézsiához tartozik. Dohányt és bort termeszt, földesura a Perczel család…”

Népessége kedvezőtlen közlekedési helyzete és mezőgazdasági adottságai miatt a 20. században folyamatosan csökkent, e folyamatot a népességének nagy részét kitevő német anyanyelvű lakóinak második világháború utáni kitelepítése tovább gyorsította.

A korábban önálló község Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. 1959-ben a szomszédos, de Tolna megyéhez tartozó Mőcsényhez csatolták. Sokáig nem kapott bekötőutat, így elnéptelenedett. 1990-ben a református egyház rehabilitációs központot nyitott. Az egykor gyönyörű, ám a 21. századra elhagyott és romossá váló evangélikus templomot 2015-ben a földdel tették egyenlővé, így ma már nem látható.

 

Mőcsény

 

A Révai lexikon ennyit ír Mőcsényről: „Mőcsény, kisközség Tolna vármegye völgységi j.-ban, (1910) 711 német és magyar lak., vasúti megálló- hely, postaügynökség, u. t. Mórágy.” Azt nem írja, hogy 1910-ben a falu lakosságának legalább 80%-a német volt. 
A Katolikus lexikon szerint: „Mőcsény, Tolna m.: plébánia a pécsi egyházmegye szekszárdi esperes kerületében. - Cikó filiájából 1945: alapították. Templomát 1767-ben Szent Péter és Pál titulusra szentelték.”