A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 44 fős csoportja Hartai Gizella vezetésével Pellérdre látogatott. Tajti Zoltán polgármester fogadott minket a katolikus templomnál. Elmondta a településsel kapcsolatos tudnivalókat, beszélt a faluról. Füle Zoltánné ismertette a katolikus templom történetét. A református templom kinyitásáról Kovács Péterné Mészáros Erzsébet tiszteletes asszony gondoskodott, ahol Polgármester úr bemutatta a templomot.
A Szent Kereszt kápolnát ismét Füle Zoltánné mutatta be. A helyben működő sajtműhely boltjában finom kézműves sajtokat és tejtermékeket is vásárolhattunk. Ezúton köszönjük a bennünket fogadóknak, hogy bemutatták településünk értékeit. Végezetül megköszönjük Gizinek az alapos szervezést és a túra vezetését. A túra látnivalóiról egy kis összeállítást is készítettünk. A képeket túratársaink képeiből válogattuk.
Pellérd
Pellérden a legrégebb kor tárgyi emlékei a bronzkor késői szakaszából (ie. 1300-110) származnak. Két évszázadon át éltek itt a halomsíros kultúra képviselői, akik nevüket temetkezési módjukról kapták. Pellérd környezetében a településtől nyugati irányban hatalmas kiterjedésű, római kori leletek kerültek elő földmunkák során. Az 1825-ben előkerült, 69 darabból álló kincslelet veretei elárulják, hogy koruk Otho császárral (69-ben) kezdődik és Lucius Verus császáron át (161-169) Marcus Aurelius-szal zárul. Pellérd környékét először az Aba nemzetség kapta meg, de hamarosan elbitorolja tőlük a Kán nemzetség, s egészen a 13. század végéig uralja azt. Az Aba nembeli Nekcsei Sándor fiai a 13. század utolsó éveiben lezajlott per során szerzik meg a Kán nemzetségbeli László vajdától a térséget anyjuk leánynegyede fejében. Ekkorra tehető a középkori Pellérd kialakulása, önálló településsé válása is. Ezt követően a falu gyors és töretlen fejlődésnek indult. A falu előbb a Siklósy családé, majd a Garaiaké is volt.
A település neve először egy 1305-ből származó oklevélben jelent meg „Pellart” formában. A település ebben az évben Baranya vármegye gyűléshelye volt, ami jelentőségét fémjelzi. A falu a plébániával is rendelkezett, amelyet az 1332-1335-ben készült pápai összeírások dokumentáltak. A 17. század végén a falu földesura Draskovich János. A török kiűzése után a 17-18. század fordulóján újraéled a vármegyei igazgatási rendszer. Pellérd 1704-ben a pécsi kerülethez tartozott. A Rákóczi szabadságharc sem kerülte el Pellérdet, a Pécsre törő rácok épületeket, templomokat romboltak le.
Az egyesületi élet a 20. század elején jelentős fejlődésnek indult. Ennek első jeleként 1902-ben létrejött a Pellérdi Katolikus Olvasókör. A két világháború közötti időszakot Pellérd életében más területeken is lendületes fejlődés, pezsgő kulturális élet jellemzi.
Pellérd történetének szerencsés és jellegzetes vonása, hogy időről időre, minden korban adattak olyan rátermett, befolyásos személyiségek, világi – vagy egyházi vezetők, akik részben mozgósítani tudtak, részben tehetségük, tekintélyük révén nagyot tudtak lendíteni a település sorsán.
Antiochiai Szent Margit templom
A barokk templomot 1711-ben szentelték fel. Mai formáját 1811-ben nyerte el. Berendezése barokk. A régi pécsi Székesegyház padsorai láthatók itt, nagyon értékes a 18. századi ereklyetartója is.
Brázay-kastély története
A pellérdi Brázay-kastély a 19. század közepén épült neoklasszicista stílusban, az akkori kor egyik legnépszerűbb építészeti irányzatát követve. Az építtetője Brázay Kálmán volt, aki jelentős vagyonra tett szert Pécs és környéke kereskedelmi központjaiban. Kálmán nemcsak vagyonos, hanem művelt és tájékozott ember is volt, akinek nagy szerepe volt a térség gazdasági fejlődésében.
A kastély monumentális épülete a maga idejében a vidéki elegancia és a modern stílus tökéletes összhangját testesítette meg. Bár a Brázay család ideje alatt élte fénykorát, az épület több funkciót is betöltött az évtizedek során, szolgált lakhelyként, majd közintézményként is. Ma is láthatók az eredeti részei, amelyek a 19. századi neoklasszicista stílus eleganciáját tükrözik.
A park évszázadok óta gondosan karbantartott, eredeti tervezése pedig ma is érezhető. A hatalmas fák, a gondosan kialakított kertek és a sétányok mind a 19. századi tájépítészet stílusjegyeit hordozzák.
Brázay Kálmán öröksége
Brázay (Brazovics) Kálmán (1839-1925) a 19. század végének kiemelkedő magyar kereskedője volt, aki szerény kezdetekből építette fel sikeres vállalkozását. Fiatalon kezdett dolgozni, és Európa számos országában szerzett tapasztalatot, mielőtt visszatért Magyarországra. 1862-ben hazatérve fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedőként gyorsan hírnevet szerzett. Üzlete az évek során iparvállalattá nőtt, leginkább a sósborszesz gyártása révén vált ismertté. Brázay Kálmán kereskedelmi tevékenysége mellett közéleti szerepet is vállalt, és a Ferenc József-rend lovagja címet is elnyerte. Pellérdi kastélyában maga Ferenc József császár is vendégeskedett. 1925-ben, 86 évesen hunyt el, életművét pedig fia, Zoltán folytatta.
A park és a tó varázsa
A 14 hektáros terület botanikai értékei, a romantikus mesterséges barlang, valamint a horgásztó egyaránt különleges élményt nyújtanak. A tó mellett elhelyezkedő parkrészek a kastély lenyűgöző látványának természetes kiegészítői, így a kastély és a tó együttese teljes kikapcsolódást biztosít a látogatóknak.
A tó gazdag halállománya révén a horgászok kedvelt helyszíne, de tökéletes a csónakázásra, sétákra és madármegfigyelésre is. A tóban található kis sziget pihenésre ideális, a vízpart közelsége pedig még idillibbé varázsolja a területet.
Református templom
A modern vonalú toronnyal ellátott templom 2005-ben épült. Az ellipszis alakú templomtestet, szögletes, sík falfelület zárja. Az északi részhez lelkészszoba csatlakozik.
Szent Kereszt Kápolna
A kápolna 1835-ben épült a Szabadság utca végén található kis téren. Az épület oromzatos, toronytalan homlokzattal és félköríves szentéllyel rendelkezik. Főhomlokzata szerényen díszített, falsávozással, függőleges tagozatokkal, ívsoros párkánnyal tagolt. Az orommezőben szerkesztett jellegű motívumokkal, geometriai idomokkal díszített.
