A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai Bátára látogattak, ahol sok szép nevezetességet tekintettünk meg. A mai alkalommal még az ördöggel is találkoztunk. A bátai Szent Mihály templom főoltárán ugyanis a festmény alján az ördög is megjelenik, egészen bizarr formában. A kálvária pedig egészen különleges a hazai keresztutak között, mert egyenes vonalú stációs kálváriaként indul, később kettes sorban folytatódnak az állomások egészen a kálváriakápolnáig. Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelyén Sümegi József Bátaszék város díszpolgára, a Bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatója, a Pécsi Egyházmegye állandó diakónusa, valamint a Szent Vér kegyhely őre fogadott bennünket. Fantasztikus idegenvezetésben volt részünk. A másfél órás programban szerepelt történelmi ismertetés, vetítés, ajándék vásárlási lehetőség, sőt egészen különleges élményben volt részünk, mert felmehettünk a torony tetejébe, a harangokhoz, és a kis toronyteraszról páratlan bátai panorámakép tárult elénk. Köszönjük ezt az élménydús napot a helyieknek és Sümegi József úrnak. Az alábbiakban foglalom össze a látottakat.
Báta
Középkori eredetű falu, de már az őskorban, is lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska.
A honfoglalás után királyi birtok volt. A település neve nagy valószínűséggel víznévből ered. A báta a maga’ mocsár, sár’ jelentésével nem más, mint török megfelelője a magyar Sár, Sárvíz elnevezésnek. Első írásos említése Bátatő alakban a Pécsváradi apátság 1015. évi oklevelében szerepel. A kis halászfalu helye nagyon pontosan meghatározható, hiszen a neve alapján a Báta folyó, azaz a Sárvíz tövében, torkolatában fekszik.
A történeti hagyomány úgy tartja, hogy a környéken élő fél pogány besenyők megtérítésére alapította Szent László király 1093-ban a bátai apátságot. Az apátság a Dunántúli-dombság Duna medencére néző utolsó nyúlványának egy kiemelkedő pontjára épült. A középkorban az apátság alatt kanyarodott a Sárvíz. A falu a 14. század végén kerül a pécsváradi apátság tulajdonából a bátai apátság tulajdonába. A középkori bátai apátságot Szent Vér ereklyéje tette országszerte híressé. Zsigmond király nagy tisztelője volt a Szent Vér ereklyének, kétszer is járt Bátán, először 1395 húsvétján, majd 1409-ben Ő fordult IV. Jenő pápához 1434-ben, hogy a bátai templomnak az ereklye miatt búcsúkiváltságot kérjen. A Hunyadi család is nagy tisztelője a Szent Vérnek. Hunyadi Mátyás is hosszabb időt töltött a monostorban, s innen irányította a török elleni hadserege szervezését. 1526 augusztusában II. Lajos király a csatába indulás előtt az apátságban gyónt és áldozott. A végzetes mohácsi csata után a török sereg Bátát érintve vonult a hadiúton Buda irányába, ahol az apátságot és a mezővárost is felgyújtotta.1529-ben ismét felégette, majd 1535-ben egy portyázó török csapat véglegesen elpusztította az apátságot. Többé a bencések nem tértek vissza. A tizenöt éves háború elhúzódó harcai hadszíntérré változtatták a környéket. Ez végleg gátat vetett fejlődésének. Hat bátai család vészelte át ezt az időszakot az erdőkben.
Az 1700-as évek elején telepednek be a
reformátusok, a falu alsó részére, az Alszegbe.
Az 1711-es összeíráson már 75 jobbágy és 6 zsellér családfőt neveztek meg.
Kollonich Zsigmond bécsi érsek és bátai apát támogatásával épült alszögi
katolikus templomot 1741-ben szentelték fel. Az 1828-as országos összeírás
szerint tiszta magyar nemzet lakja a falut. Az 1848-as szabadságharc idején a
császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen
megmenekül és újjáépíti a falut.
Szent Mihály templom
Báta középkori Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma átvészelte a török időket, de a 18. század elejére nagyon rossz állapotba került. Ezért Kolonich Zsigmond bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apát 1741-ben új templomot építtetett az akkori település központjában a dunai rév mellett. Az építéshez felhasználták a középkori Szent Mihály monostor kőanyagát, még a meszet is a Klastrom-hegyen talált kövekből égették. Mivel a Duna gyakori áradása a templomot is veszélyeztette a Duna felőli északi oldalát a templomnak négy vaskos támpillérrel látták el. A nyugati kapu felett az építtető Kollonich Zsigmond címere és az építés tényét rögzítő felirat található, felette magasodik a 26 méter magas harangtorony. A templomot Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte fel és konszekrálta 1744. június 9-én, kedden, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ebből a korai időből származik a templom egyik barokk Mária szobra.
1839-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltsággal látta el a templom főoltárát. 1898-ban XIII. Leó pápa újabb kiváltságot adott a főoltárnak. A román stílusban boltozott szentélyben Szent Mihály főangyal oltára áll, amely a szentélyt teljesen kitölti. A népi barokk főoltár körtefából faragott Szent Mihály domborműve művészettörténeti ritkaság. Ugyancsak ekkor készült a két mellékoltár is. 10 cm széles aranyozott fakeretben látható a Szeplőtelen Szűz Mária és a kis Jézust tartó Szent József képe. A templom részére egy díszes tizenkét karú aranyozott fa csillár is készült.
A diadalív két oldalán Jézus és Mária szobra látható, amelyeket Runggaldier József tiroli szobrász készített 1894-ben. Ugyancsak ő faragta Páduai Szent Antal szobrát is 1898-ban. Említést érdemel még Szent Anna és a kislány Szűz Mária képe.
A templom külső falában két márványtábla található. Az egyik vörös márvány tábla annak a római mérföldmutató oszlopnak állít emléket, amelyet 1864-ben Báta határában találtak, s amelyet itt állítottak fel. Ez ma a szekszárdi múzeumban található. A másik fehér márvány tábla 1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulójára készült, s a Bátán tartott királyi tanácsülésnek és II. Lajos itt végzett utolsó gyónásának és szent áldozásának állít emléket. Figyelemre méltó a templom előtt álló népi barokk Szentháromság oszlop, különösen szép az oszlop tövében álló Immaculata szobor.
Szent Vér Bazilika
Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.
A templom egytornyos, három hajós, félköríves szentélyzáródású épület, a hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Hosszúsága 44,5 méter, szélessége 37,4 méter, nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll.
A templomnak 7 bejárata van. A nyugati oldalon lévő három kapu fölött félkörívben domborművek láthatók, középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra a bátai apátságot egykor alapító Szent László király ábrázolásával, ez a templom Szent Kapuja. A templom körül sétálva a többi oldalbejárat fölött is félköríves faragványokat találunk.
A templomba belépve megragadja a látogatót az épület egyszerűsége, harmóniája. A mellékhajókat elválasztó oszlopsorok oszlopfőinek díszítésében a honfoglaló ősök és az Árpád-kor faragványainak motívumkincse jelenik meg, egy-egy címerpajzzsal a közepén. Figyelemre méltó a templom bazilikákra emlékeztető, lapos fa mennyezete, melyet a Sárköz jellegzetes népi motívumkincse díszít.
A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával, a tabernákulumon pedig a Szent Vér ereklye látható. A templom előtt az aszfaltból kirajzolódnak az egykori apátsági épület és templom alapfalai. A körmeneti úton keresztút található, amely rózsafűzér úttal folytatódik és felvezet a hegy tetejére. A másik hegyi útvonal, a királyok útja, a Bátán járt uralkodóknak állít emléket.
Magyarok Nagyasszonya kápolna, Somosi kápolna
A bátaiak ajkán Somosi kápolnának nevezett kis kápolna a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 1900-1904 között a hívek adakozásából a település bejáratánál. Az ünnepélyes megáldása 1904. okt. 9-én, vasárnap volt. A kápolna téglából épült, először zsindellyel volt fedve, majd cseréppel. A kápolna előtt útszéli kőből készült Krisztus kereszt található. A kápolna Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló közel életnagyságú festett fa szobra ma a Szent Vér templomban látható.
