FELNŐTTEKKEL, GYEREKEKKEL ÉS KUTYÁKKAL JANI BÁCSI NYOMDOKÁN

 

Kállai János emléktúra

Kállai Jánosnak elévülhetetlen érdemei vannak a máriakéméndi erdei létesítmények létrehozásában, felújításában, a kegyhely szépítésében, valamint a határban elhelyezett kőkeresztek megújításában. A település életében is aktív közösségépítő munkájára mindig lehetett számítani. Jani bácsi tiszteletére a Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör csapatával idén is emléktúrát szerveztünk, melyen azok vettek részt, akik szerették, de olyanok is eljöttek, akik ugyan nem ismerték, de munkásságát tisztelték. Az alábbiakban ismerhetjük meg a bejárt helyszíneket.

 

Máriakéméndi kegyhely

A legenda szerint 1740 tavaszán a romos templom környékén játszó kislányoknak megjelent itt a Szűzanya, ami elindította a zarándoklatokat, majd a jelenést követően a hely a környékbeliek búcsújáró helyévé vált. Előbb kápolnát emeltek, majd a gótikus templomot barokk stílusban bővítették. Kolostor is épült, mely korábban plébánia volt, jelenleg zarándokszállás. Kállai Jani bácsi szívügye volt a szent hely, számtalan munkaórát töltött itt a park rendbehozásával, vagy éppen az épületek felújításánál segédkezett.

 

Törökvári-pihenőhely

Hajdanában, még a 13. században a Máriakéménd fölé magasodó Vár-hegy csúcsán egy korábbi földvárra épített kővár állt Óvári Konrád birtokaként. A történelem viharai megtépázták az erődöt, majd a mohácsi csatavesztést követően sorsa megpecsételődött. Lakói elhagyták, rommá lett. A falu újjászületésének hajnalán a beköltöző német telepesek köveiből építették meg pincéiket, házaikat és gazdasági épületeiket. Ma már csak egy kisebb falmaradvány emlékeztet a múlt örökségére. A domb aljában létesült a Törökvári-pihenőhely. 2011 és 2023 között a Törökvári teljesítménytúrák fő állomáspontja volt. A korábbi forrás és a kút az utóbbi aszályos években nem működik. A pihenőhely fő gondozója, és többszöri megújítója Kállai János volt. Jelenleg ismét megújulásra vár, de Jakab Márta polgármester és a Mecsekerdő Zrt. közös összefogásával várhatóan hamarosan megújulhat a pihenőhely. 

 

Ruzsek-kereszt

Az egykori malomtulajdonos családja emelte földjükön a feszületet. A sárga túra útvonala érinti.

 

Ruzsek-malom

A Kátolyi elágazásnál található az egykori, részben átalakított, részben pedig eredeti formáját őrző malomépület. Régebbi tulajdonosáról Petz-malomnak is nevezik, mely az 1940-es évekig üzemelt. Az épületből már egy részt elbontottak, de fő tömege ma is látható, szépen rendben tartva lakó funkciót tölt be.

 

Téglaégető

A téglaégetőt még az 1740-es években létesítette a Máriakéméndi Egyházközség. Az itt égetett téglából épült meg a kegytemplom, a kolostorépület, a csárda, mely ma már nem áll, és az 1 km hosszúságot elérő téglakerítés, mely a kegyhelyet körbeveszi. Miután az épületek elkészültek, az 1770-es években az egyház bérlőnek adta, majd eladta a téglaégetőt, s az magánkézben üzemelt egészen az 1940-es évek közepéig. Az égetőkemencék romjai ma is láthatóak az erdőben.

 

Templom-forrás

Hajdanában egy vízimalom (Lipsen-Mühle) őrölt itt gabonát. A Kátoly felől érkező, mesterségesen létrehozott malomárokból kapott vizet. A malom az 1950-es évekre elpusztult. Az itt eredő forrás Biki Endre Gábor, Kállai János és sok más segítő részvételével épült meg 2012-ben. Azóta is bőven adja a legszárazabb években is a vizet. Iható, kristálytiszta vizéért sokan felkeresik. 

 

KEGYHELYLÁTOGATÓ ZARÁNDOKPROGRAMUNK BÁTA SZENT VÉR KEGYHELYÉN

 

A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör tagjai Bátára látogattak, ahol sok szép nevezetességet tekintettünk meg. A mai alkalommal még az ördöggel is találkoztunk. A bátai Szent Mihály templom főoltárán ugyanis a festmény alján az ördög is megjelenik, egészen bizarr formában. A kálvária pedig egészen különleges a hazai keresztutak között, mert egyenes vonalú stációs kálváriaként indul, később kettes sorban folytatódnak az állomások egészen a kálváriakápolnáig. Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelyén Sümegi József Bátaszék város díszpolgára, a Bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatója, a Pécsi Egyházmegye állandó diakónusa, valamint a Szent Vér kegyhely őre fogadott bennünket. Fantasztikus idegenvezetésben volt részünk. A másfél órás programban szerepelt történelmi ismertetés, vetítés, ajándék vásárlási lehetőség, sőt egészen különleges élményben volt részünk, mert felmehettünk a torony tetejébe, a harangokhoz, és a kis toronyteraszról páratlan bátai panorámakép tárult elénk. Köszönjük ezt az élménydús napot a helyieknek és Sümegi József úrnak. Az alábbiakban foglalom össze a látottakat.

 

Báta

 

Középkori eredetű falu, de már az őskorban, is lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska.

A honfoglalás után királyi birtok volt. A település neve nagy valószínűséggel víznévből ered. A báta a maga’ mocsár, sár’ jelentésével nem más, mint török megfelelője a magyar Sár, Sárvíz elnevezésnek. Első írásos említése Bátatő alakban a Pécsváradi apátság 1015. évi oklevelében szerepel. A kis halászfalu helye nagyon pontosan meghatározható, hiszen a neve alapján a Báta folyó, azaz a Sárvíz tövében, torkolatában fekszik.

A történeti hagyomány úgy tartja, hogy a környéken élő fél pogány besenyők megtérítésére alapította Szent László király 1093-ban a bátai apátságot. Az apátság a Dunántúli-dombság Duna medencére néző utolsó nyúlványának egy kiemelkedő pontjára épült. A középkorban az apátság alatt kanyarodott a Sárvíz. A falu a 14. század végén kerül a pécsváradi apátság tulajdonából a bátai apátság tulajdonába. A középkori bátai apátságot Szent Vér ereklyéje tette országszerte híressé. Zsigmond király nagy tisztelője volt a Szent Vér ereklyének, kétszer is járt Bátán, először 1395 húsvétján, majd 1409-ben Ő fordult IV. Jenő pápához 1434-ben, hogy a bátai templomnak az ereklye miatt búcsúkiváltságot kérjen. A Hunyadi család is nagy tisztelője a Szent Vérnek. Hunyadi Mátyás is hosszabb időt töltött a monostorban, s innen irányította a török elleni hadserege szervezését. 1526 augusztusában II. Lajos király a csatába indulás előtt az apátságban gyónt és áldozott. A végzetes mohácsi csata után a török sereg Bátát érintve vonult a hadiúton Buda irányába, ahol az apátságot és a mezővárost is felgyújtotta.1529-ben ismét felégette, majd 1535-ben egy portyázó török csapat véglegesen elpusztította az apátságot. Többé a bencések nem tértek vissza. A tizenöt éves háború elhúzódó harcai hadszíntérré változtatták a környéket. Ez végleg gátat vetett fejlődésének. Hat bátai család vészelte át ezt az időszakot az erdőkben.

Az 1700-as évek elején telepednek be a reformátusok, a falu alsó részére, az Alszegbe.
Az 1711-es összeíráson már 75 jobbágy és 6 zsellér családfőt neveztek meg. Kollonich Zsigmond bécsi érsek és bátai apát támogatásával épült alszögi katolikus templomot 1741-ben szentelték fel. Az 1828-as országos összeírás szerint tiszta magyar nemzet lakja a falut. Az 1848-as szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut.

 

Szent Mihály templom

 

Báta középkori Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma átvészelte a török időket, de a 18. század elejére nagyon rossz állapotba került. Ezért Kolonich Zsigmond bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apát 1741-ben új templomot építtetett az akkori település központjában a dunai rév mellett. Az építéshez felhasználták a középkori Szent Mihály monostor kőanyagát, még a meszet is a Klastrom-hegyen talált kövekből égették. Mivel a Duna gyakori áradása a templomot is veszélyeztette a Duna felőli északi oldalát a templomnak négy vaskos támpillérrel látták el. A nyugati kapu felett az építtető Kollonich Zsigmond címere és az építés tényét rögzítő felirat található, felette magasodik a 26 méter magas harangtorony. A templomot Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte fel és konszekrálta 1744. június 9-én, kedden, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ebből a korai időből származik a templom egyik barokk Mária szobra.

1839-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltsággal látta el a templom főoltárát. 1898-ban XIII. Leó pápa újabb kiváltságot adott a főoltárnak. A román stílusban boltozott szentélyben Szent Mihály főangyal oltára áll, amely a szentélyt teljesen kitölti. A népi barokk főoltár körtefából faragott Szent Mihály domborműve művészettörténeti ritkaság. Ugyancsak ekkor készült a két mellékoltár is. 10 cm széles aranyozott fakeretben látható a Szeplőtelen Szűz Mária és a kis Jézust tartó Szent József képe. A templom részére egy díszes tizenkét karú aranyozott fa csillár is készült.

A diadalív két oldalán Jézus és Mária szobra látható, amelyeket Runggaldier József tiroli szobrász készített 1894-ben. Ugyancsak ő faragta Páduai Szent Antal szobrát is 1898-ban. Említést érdemel még Szent Anna és a kislány Szűz Mária képe.

A templom külső falában két márványtábla található. Az egyik vörös márvány tábla annak a római mérföldmutató oszlopnak állít emléket, amelyet 1864-ben Báta határában találtak, s amelyet itt állítottak fel. Ez ma a szekszárdi múzeumban található. A másik fehér márvány tábla 1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulójára készült, s a Bátán tartott királyi tanácsülésnek és II. Lajos itt végzett utolsó gyónásának és szent áldozásának állít emléket. Figyelemre méltó a templom előtt álló népi barokk Szentháromság oszlop, különösen szép az oszlop tövében álló Immaculata szobor.

 

Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna

 

A bátai Szent Mihály templom feletti hegyen Hindi Mihály adminisztrátor-plébános 1767-ben létesített Kálváriát a saját költségén. Megszélesítették a hegyre felvezető szerpentin utat, stációkat építettek, a hegyen pedig három keresztet állítottak fel, amelyekre lemezképek kerültek. Az első kőkeresztet 1790. június 18-án szentelte fel Kovarszky Márton szekszárdi esperes-plébános.

A ma is álló kápolna Fekete Ferenc plébános idejében épült 1863-ban, a hívek adakozásából kőből és téglából. Egyszerű fekete keretes oltárképe a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja.

A kápolna előtt 3 kereszt áll, középen Krisztus, jobb és bal oldalán a két lator. Kápolnához vezető úton 14 téglából készült, fehérre meszelt stáció található, benne terrakotta stáció képek. A kápolnát többször felújították, legutóbbi teljes felújítása 2020 nyarán fejeződött be.

A kápolna búcsúja a 18. század óta szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, Báta község fogadott ünnepe. Ezt a fogadalmat pestisjárvány idején tették, s ez a nap a faluban dologtiltó nap volt. A Kálvária hegyről gyönyörű kilátás nyílik a Duna-ártérre és a Gemencre.

 

Szent Vér Bazilika

 

Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.

A templom egytornyos, három hajós, félköríves szentélyzáródású épület, a hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Hosszúsága 44,5 méter, szélessége 37,4 méter, nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll.

A templomnak 7 bejárata van. A nyugati oldalon lévő három kapu fölött félkörívben domborművek láthatók, középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra a bátai apátságot egykor alapító Szent László király ábrázolásával, ez a templom Szent Kapuja. A templom körül sétálva a többi oldalbejárat fölött is félköríves faragványokat találunk.

A templomba belépve megragadja a látogatót az épület egyszerűsége, harmóniája. A mellékhajókat elválasztó oszlopsorok oszlopfőinek díszítésében a honfoglaló ősök és az Árpád-kor faragványainak motívumkincse jelenik meg, egy-egy címerpajzzsal a közepén. Figyelemre méltó a templom bazilikákra emlékeztető, lapos fa mennyezete, melyet a Sárköz jellegzetes népi motívumkincse díszít.

A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával, a tabernákulumon pedig a Szent Vér ereklye látható. A templom előtt az aszfaltból kirajzolódnak az egykori apátsági épület és templom alapfalai. A körmeneti úton keresztút található, amely rózsafűzér úttal folytatódik és felvezet a hegy tetejére. A másik hegyi útvonal, a királyok útja, a Bátán járt uralkodóknak állít emléket.

 

Magyarok Nagyasszonya kápolna, Somosi kápolna

 

A bátaiak ajkán Somosi kápolnának nevezett kis kápolna a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 1900-1904 között a hívek adakozásából a település bejáratánál. Az ünnepélyes megáldása 1904. okt. 9-én, vasárnap volt. A kápolna téglából épült, először zsindellyel volt fedve, majd cseréppel. A kápolna előtt útszéli kőből készült Krisztus kereszt található. A kápolna Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló közel életnagyságú festett fa szobra ma a Szent Vér templomban látható.