2026. február 14., szombat

SIKONDA HAJDANI ÉRTÉKEIT ISMERHETTÜK MEG TÚRÁNK ALKALMÁVAL

 

A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör a mai alkalommal a Közép-Mecsekbe, Sikondára szervezett nyílt túrát. A program két részből állt. Első felét Szabó Margit vezette, aki nagyon alaposan felkészülve, s hosszasan kutatva Sikonda múltját, adott nekünk részletes ismertetőt erről az egykor igen sok értékkel rendelkező üdülőtelepülésről, mely ma már Komló szerves része. A túra második felében Biki Endre Gábor vezette a csoportot a Bányász-forrás érintésével jelzetlen utakon a Palántáki-tető felé, majd onnan a piros sávon a Kőlyuk elnevezésű buszmegállóhoz. A túrán 30 fő vett részt.  Ezúton is köszönjük Margitnak a vezetést és az érdekes ismeretanyag átadását, melyből részleteket az alábbiakban közlünk.

 

Sikonda

A Közép-Mecsekben helyezkedik el és 1958 óta Komlóhoz tartozik. Régen a pécsi székesegyházi uradalom birtokához tartozó erdőrész volt. A település csak 1928 óta létezik, amikor szén után kutatva melegforrást találtak. A víz vegyvizsgálata szerint rádiumot, kalciumot, ként, magnéziumot, lítiumot és szabad szénsavat tartalmaz, ezért megkapta a gyógyvíz minősítést. Ez feljogosította a Sikonda-gyógyfürdő elnevezésre. A gyógyvíz nem csak külsőleg hatott, hanem ivókúraként is lehetett alkalmazni. Kolossváry Andor az akkori Sikonda erdőfőtanácsosa volt, kitartó munkája által vízpalackozó, majd fürdő épült a víz hasznosítására.

 

Fürdő

1928-ban 1 medencével ideiglenes fürdő létesül. 1929-ben elkészül a nagy termálmedence, fürdőházzal, kádfürdőkkel, orvosi rendelővel. A II. világháborúban lepusztul, majd rendbehozzák. 1958-ban két medencével bővül. 1996-tól a Sikonda Kft. működteti, de a folytonos jegyáremelés miatt csökken a vendégek száma, már nem jönnek tömegek Komlóról. 2004-re elkészül a Wellness szálló. A komlóiak elveszítik az egykor bájos és egyszerű, mindenki számára megfizethető fürdőt. Gyógyvíz már nincs, csak langyos termál és a legtöbb medencében hideg víz. 2010-ben bővízik a wellness szállót, melynek neve Ambient Hotel.

 

Gyógyszálló

1930-ban felépült a 35 szobás gyógyszálló Pilch Andor tervei alapján. Kényelmes, modern szobák, társalgó, kártyaszalon és étterem is létesült. Kádfürdőiben több ezren gyógyultak. A II. világháború alatt teljesen kifosztották. 1948-ban államosították, majd 1952-ig gyermek üdülő volt. 1953-tól szanatórium. 2016-tól a komlói kórház egységeként működött, s végül 2022-ben bezárt, azóta kihasználatlan.

 

Sikondai kápolna

1936-ban a fürdő bérlője Perlesz István saját költségén erdei kápolnát építtet a fővölgy déli részén, a mai kemping területén. Az építkezéshez az uradalom Árpád-tetői kőbányájából ingyen kapta a követ és a tetőszertkezethez szükséges fát is ingyen adta az erdőgazdaság. 1940-ben Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. 1941-ben avatták fel a kápolna festményeit és festett üvegablakait, amit Pilch Dezső készített. A falon Szent Ferenc életének jelenetei voltak. Az oltárt a pécsi Zsolnay gyár készítette, mely angyalos domborművel díszített türkiz színű eozinos pirogránit alkotás. Ma a mánfai imaházban látható. A II. világháború alatt kifosztották és romokban állt. 1960-ban az Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe került, aki turistaszállóvá alakította.

 

Bányász-forrás

A miocén korú agyagos és homokos képződmények rétegvize jelentkezik a kifolyás helyén igen alacsony vízhozamokkal, így a forrás esetenként kiapadhat. Eredetileg 1932 körül Szent József tiszteletére foglalták. A pécsi Pannónia Hotel és étterem tulajdonosának fia, ifjú Skergula Ferenc foglaltatta. 1932. májusától id. Skergula Ferenc Sikonda bérlője, és 1932-33-as évben fellendül a hely látogatottsága, jelentős bevételt hozva a családnak. 1934-ben már gondokkal jár Sikonda fenntartása és 1935-ben már az újjá épült pécsi Hullámfürdőt bérli Skergula Ferenc. 1967-ben a térképeken Sikondai-forrás néven szerepelt. A forrást 2004-ben a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület anyagi támogatásával felújították.

 


































2026. február 11., szerda

AZ IBAFAI PIPA NYOMÁBAN

 

A máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör 53 fős csoportja ezúttal Ibafára látogatott. Voltak köztünk Pécsről, Komlóról, Szederkényből, Harkányból, Bajáról és még Dusnokról, illetve több más településről is, akik vállaltak a hosszú utat és a többszöri átszállást. Ezúton is gratulálunk kitartásukhoz, és, öröm volt számunkra, hogy velünk voltak ezen a napon.

 

Ibafa és a Pipamúzeum

Ibafa a Zselici-dombok közt megbúvó, szép fekvésű kis falu. Első okleveles említése 1425-ből való. A középkorban kis- és középnemesek voltak a falu birtokosai. Szigetvár eleste után „valószínűleg” teljesen elnéptelenedett a falu, mert írott források legközelebb csak a 18. század közepén említik.

Horvát jobbágyok az 1742–1752-ig terjedő időszakban települtek be, őket német telepesek követték. Az 1836-os adatok szerint a falu akkori, német, trák és magyar nemzetiségű lakossága 554 fő volt, többségükben római katolikusok. A falunak két urasági kastélya, katolikus temploma és parókiája is volt. A lakosság nagyobb része mesteremberekből állt. A falu többi lakosa állattenyésztéssel és iparral foglalkozott.

Az első templomot 1760-ban építtették, 1865-ben pedig a ma is állót, melyet Szentháromság tiszteletére szenteltek. A falu a hírnevét egykori plébánosának köszönheti, aki fapipájával tette Ibafa nevét közismertté. „Az ibafai papnak fapipája van” – szól a nóta, amely kedvet csinált az ibafai plébánosok körében a pipagyűjtéshez. Így jött létre a parókia pipagyűjteménye. Maga a fapipa nem ilyen régi eredetű. Az elsőt 1934-ben ajándékozták hívei Sarlós Ferenc plébánosnak, melyet Gerber Béla iparművész készített. A híressé vált pipatórium szomszédságában van az ibafai pipatörténeti kiállítás, mely a kultúrházban kapott helyet 1968-ban. A 2023-ban megújult ibafai pipakiállítás két teremben mutatja be érdekességeit. Az első teremben a nevezetes ibafai fapipa másolata tárul elénk. A terem bal oldalán a ma is használatos pipák, valamint a huszadik század közepéig használt szivar és szipka látható, melyeket a hölgyek részére készítettek. A második teremben nyolc ország képviseli a pipa szebbnél szebb darabjait. A terem közepén a nagy vitrinben családi mozsár, tégelypipák másolatai, valamint dohányzási segédeszközök láthatóak. A falakat pipázó jelenetek színesítik, képzőművészeti alkotásokkal gazdagítva.

A kiállítás legérdekesebb három darabja a történelemben is közismert személyekhez kapcsolódik. Egy 1849-es alföldi pipafejen az ún. Kossuth-címer látható; Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel egy 1865-ben készült pipán, 1919-ből származik Károlyi Mihály miniszterelnök pipája, mely a tulajdonát képezte egészen addig, amíg a családi hagyaték kalapács alá nem került.

Az elhíresült nyelvtörő mondóka pedig így szól:

„Az ipafai papnak fapipája van,
ezért az ipafai fapipa - papi fapipa.”

































































SIKONDA HAJDANI ÉRTÉKEIT ISMERHETTÜK MEG TÚRÁNK ALKALMÁVAL

  A Máriakéméndi Kegytemplomért Baráti Kör a mai alkalommal a Közép-Mecsekbe, Sikondára szervezett nyílt túrát. A program két részből állt...