Csokonyavisonta két különálló falu, Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesülésével jött létre 1941-ben. Valaha nagyon híres település volt, a 19. században Erdőcsokonya mezővárosi ranggal is büszkélkedhetett.
Csokonya Árpád-kori település, mely egykor királyi birtok volt, a király udvarnokai lakták. 1395-ben Kálmán-Csehi város tartozékai között szerepelt, 1455-ben pedig plebániáját is említették az oklevelek. A török időkben az 1573-1574-es összeíráskor viszont már csak 10 házát írták össze.
A 18. század elejétől a Széchényi család igyekezett újra életre kelteni a vidéket. Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Géza birtoka volt, neki szép úrilaka is volt itt, amelyet 1895-ben egy emeletes szárnnyal bővítettek, az úrilak szomszédságában pedig ugyanolyan stílusú vendégházat emeltek. A kastélyban voltak elhelyezve a gróf afrikai és amerikai vadásztrófeái, melyek között több tigris, párduc, bölény, vadbivaly, orrszarvú, antilop, zsiráf, oroszlán, lajhár, rénszarvas, zebra, hiéna, nagy barna medve, muflon, afrikai vaddisznó, krokodil, strucc és számos más egzotikus madár is volt. Volt itt még egy kb. ezerkötetes könyvtár is, sok értékes régi bútor, régi színes metszetek és sok meisseni és Alt-Wien porcelán is. Minden elenyészett és széthordták az államosítás idején. Ma a kastély totálisan romokban van, csak az oldalfali állnak. Anyagiak híján sem megmenteni, sem lebontani nem képes a falu. Már csak irodalomtörténeti emlék, hogy Csokonai Vitéz Mihály családja innen származott és a család az 1900-as évek elején a tiszti-lakban lakott.
Csokonyavisonta történetének nagy eseménye volt, amikor 1943-ban, olajkutatás során 73 °C-os víz tört fel a mélyből. A vízről hamarosan kiderült, hogy gyógyító hatása van. Ezt kezdetben empirikus tapasztalatok és többnyire helybéli betegek elmondásából adódó szubjektív észrevételek igazolták. Az „alkálihidrogén-karbonátos” vizek csoportjába tartozik, összetétele alapján kiemelkedik a többi hasonló összetételű gyógyvíz közül, mivel jodid, fluorid és metakovasav tartalma jelentékenyebb koncentrációban van jelen. Nagyon erős szaga van, ehhez hasonló olajos, selymes víz egyetlen magyarországi gyógyfürdőben sem található.
A természet különleges kincse az itteni gyógyvíz, mely kiválóan alkalmas: savtúltengés (ivókúrák formájában), emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, idült nőgyógyászati bántalmak, vesepanaszok gyógykezelése céljára, valamint számos mozgásszervi megbetegedés gyógykezelésére. Ám vizéhez nem lehetett már jó ideje hozzájutni, az egykori falikút működését megszüntették, pedig más fürdőből is lehet hazavinni a gyógyvizekből, ott ahol ezt ihatónak minősítették.
Az 1940-es évek végéig egy árokban fürödtek a helyiek, majd kezdetleges medencéket építettek, melyeket fatetővel láttak el, hogy árnyékban fürödhessenek az ide érkezők. A mai fürdő az 1950-es években épült ki. Az 1980-as évekre egy több utcás üdülőtelep alakult ki. Kemping és buszforduló is létesült a fürdő mellett.
A fürdő területe 9 hektár, összesen 9 db medence állt rendelkezésre. A fürdőt, valamint a közvetlen átjárással üzemelő Thermál Campinget is az Önkormányzati többségi tulajdonú cége, a Thermálfürdő Kft. üzemeltette. A fürdőzők 60%-a külföldi, főleg német vendég volt, akik itt nyaralókat vásároltak, vagy a kemping szolgáltatását vették igénybe, esetleg a panzióban szálltak meg.
A fürdő a 2000-es évekig szép forgalommal üzemelt, és ekkoriban még némi fejlesztéseket is végrehajtottak. Az utóbbi 20 évben azonban elmaradtak a további modernizálások, mely a vendégek számának rohamos csökkenésével is együtt járt. A barcsi modern wellness-részleggel, élményelemekkel, gyermekeknek kialakított egységekkel már nem vehette fel a versenyt. A nagyobb baj, hogy az utóbbi 10 évben már a karbantartások is el-elmaradoztak. Emiatt a fedett fürdő épülete és annak tetőszerkezete elrozsdásodás miatt kritikussá vált. Ezt néhány éve újrafestették, eltűntetve a hatalmas rozsdafoltokat. Ám a párás levegő hamar kikezdte, a rozsdás foltok újra megjelentek. Egy éve a statikai vizsgálatok már komolyabb bajokat mutattak ki, amikor a tetőszerkezetet megbontották. Mivel a felújításra nem volt pénz, vagy szándék, a fedett részleg működését megszűntették.
Közben az önkormányzat 2021 táján eladta a fürdőt egy vállalkozónak, potom összegért. És az új tulaj, ezt sem fizette ki, csupán 15 millió forintot, azzal, hogy most nincs neki több, a fennmaradó részt az elkövetkezendő években rendezi. Hogy bízhattak benne, hogy üzemeltetni tudja a fürdőt, ha még a vételárat sem tudta teljesíteni??? Nyilván az önkormányzatot nem érdekelte, mi lesz a fürdővel, csak ők megszabaduljanak tőle. A szemközti hotel tulajdonosa azonban feljelentést tett az ügyben. A hatóság 10 napon belül érvénytelenítette az adásvételi szerződést, mivel 25 milliós értékhatár felett nyílt eljárást kell meghirdetni, hogy bárkinek lehetősége legyen a vételre. A fürdő így visszakerült az önkormányzathoz. Közben a huza-vona idején egyszer már bezártak, de egy hét után sikerült részlegesen 3-4 medencével újra nyitni.
Idézet a sonline.hu oldalról (2022. 08. 07.): Páratlan kincs, de egyúttal óriási teher a fürdő a falunak, ismerte el a település vezetője. A gyógyfürdő 2021 végéig az önkormányzat tulajdonában volt. Új fejlesztésekhez adták magánkézbe a létesítményt, de 20 százalék tulajdonrészt megtartottak. Márciusban a Magyar Vízilabda Szövetséggel együttműködve egy sport-és rekreációs központot terveztek a gyógyfürdőre alapozva. 840 milliós beruházásról érkeztek hírek...
Nagy csinnadrattával 2022 tavaszán, nemzeti színű szalagokkal, országgyűlési képviselő jelenlétében letették az új gyógyfürdő alapkövét. Rá, két hét múlva már mindenki arról beszélt, hogy elbukott a projekt, semmi nem valósul meg. (Épp úgy, mint Pécsett is az új vásárcsarnok helyén pár éve egy gyógyszálló alapkövét tették le, mely soha nem épült meg, igaz helyén legalább áll az új csarnok.)
Mindeközben csökkentették a fürdő nyitva tartását, 18 óra helyett 16 órakor zárt. Nyárra ugyan újra 19 órás zárást biztosítottak, de a fürdő megindult a lassú elhalás útján. Hétről hétre csökkentették a szolgáltatást. Előbb a csúszda zárt be, a rossz műszaki állapota miatt, majd a gyermekmedence, végül a sok törött csempe miatta a két szabadtéri hátsó medence is használhatatlanná vált. Augusztusra már vendég is alig maradt. Ekkor már a füvet sem nyírták le. Aztán augusztus 29-én, hétfőn jött a hír, hogy véget vetnek a kínlódásnak. Köztudott, hogy egyre magasabbak a közüzemi költségek, a pocsék szolgáltatás miatt a vendég pedig egyre kevesebb. Az önkormányzat végül megadta a fürdőnek a végső kegyelemdöfést. Utolsó üzemnapja 2022. augusztus 31-e lett.
Kb. 120 fürdővendég volt az utolsó nap, amikorra szinte minden romossá vált, ekkor ugyanis már csak egyetlen medencében lehetett fürdeni. A vízben csupa elkeseredett arcot lehetett látni, mindenki a bezárás körülményeiről beszélt. Volt, aki ökölbe-szorított kézzel csapott a vízbe, míg másoknak a könnye táplálta a medence vizét. Voltak, akik azt kiabálták, hogy nem itt kéne most ülnünk a vízbe, hanem az önkormányzatnál tüntetni.
Az idősebbek felemlegették, hogy ez a falu mennyi társadalmi munkát végzett egykor azért, hogy a fürdő létrejöjjön, évente százezrek fordultak meg az 1990-es évekig, majd a fejlesztések elmaradása miatt megindult egy lassú kimúlás. Szinte mindenki szájából elhangzott: tény, hogy bár a fürdő erősen leromlott állapotban van, de nem menthetetlen. A medencék törött csempéinek kicserélése biztosan nem lenne horribilis összeg, s talán összefogással vagy egy pályázat útján a fedett részleg csarnoka is kaphatna egy új tetőt. Ha minden évben csak egy medencét vagy egy kisebb részt újítottak volna fel, most nem lenne ilyen elhanyagolt minden. Mindenki egyetértett abban, hogy az idősek, a gyógyulni vágyók, és a szállóvendégek miatt legalább egy medencét csökkentett áron továbbra is fenn kellene tartani. Délutánra az elkeseredettség lassan-lassan alábbhagyott, a többség csak némán ülve élvezte még utoljára a földanya kincsét, melyet a tehetetlen magyar mentalitás nem képes megőrizni az utókor számára.
Az utolsó napra sem készült senki semmilyen megemlékezéssel, s az önkormányzattól sem volt kint senki egész nap. Nyilvánvalóan szégyenteljesnek érzik a végkifejletet, s nehéz lenne a dühös fürdőzők elé állni. Még inkább kellemetlen lenne a vendéglátóegységek, szállásadók szemébe nézni. Kb. 150 embert érint közvetlenül a teljes létbizonytalanság, a munkájuk teljes ellehetetlenülése, miközben a turizmust Csokonyavisontán tényleg eltemethetjük. A fürdő jövőre ünnepelhetné a 80. születésnapját, melyet sajnos már nem érhetett meg.
Hogy mi lesz a kempinggel, a hatalmas üdülőterülettel, nem nehéz megjósolni. Gyógyvíz nélkül nincs értelme itt semminek. Sajnos Babócsa és Szulok sorsára jutott ez a létesítmény is. Az egykor gazdag falu, sőt egykori mezőváros ma végleg lecsúszott a lejtőn, a házai roskadoznak, a református templom tornya még tavasszal ledőlt, helyreállítása azóta sem készült el. Ennek a falunak sajnos már csak múltja van, s szomorú, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarországon napról-napra szaporodnak azok a híres helyek, melyektől végleg búcsúznunk kell.
